Századok – 1903

Történeti irodalom - A magyar honfoglalás kútfői - (III.) Keleti kútfők. Ism. Thúry József 240

242 történeti irodalom. 241 kezö népeket tárgyalják. Az ilyen irányú kiválasztásnak helyes vagy szükséges voltát, úgy hiszem, fölösleges volna bővebben magyarázni és indokolni a magyar őstörténet búvárainak és kedvelőinek. Valamint azt is nagyon helyesen és czélszerűen tette a tudós kiadó, hogy a kiválasztott és fölvett írókat, a szerint, a mint a nálok található adatok vagy tudósítások más és más eredetűek, négy külön csoportba osztotta és e szerint tárgyalja őket. —• Az íróknak eredetiben és magyar fordításban közölt szövegeit mindenütt külön bevezetés előzi meg, hol az illető szerzőknek életrajzi adatait, munkáiknak ismertetését és jellemzését, forrásaiknak kiderítését s más írókhoz való viszonyukat találjuk, — s mindezt az idevágó szakirodalomnak tökéletes ismerete és a legszélesebb körű kutatás alapján előadva. Az I. csoportban azokat a keleti írókat találjuk, a kik Dsajhdni elveszett nagy munkájából merítették bennünket érdeklő tudósításaikat. Ezek időrendben : Ihn Roszteh, Gurdézi és M-Bekri, a kiknek Dsajhánihoz való ilyen természetű viszonyát a tudós kiadó eléggé meggyőzően kimutatta és bebizonyította. Ez oknál fogva a nevezett három író följegyzéseinek vizsgálatánál és méltatásánál Dsajháni személye és munkája lép előtérbe, kiről a tudós kiadó bevezetéséből megtudjuk, hogy két számánida fejedelemnek, t. i. I. Iszmailnak (uraik. 892—907) és II. Naszrnak (ur. 914—943) vezíre volt s munkáját valószínűleg a 907 év előtt írta. Hozzátehetjük, hogy teljes neve: Abu Abdallah Mohammed bin Ahmed al-Dsajháni s hogy Ibn-al-Athirnak »Kámil-et-tevárikh« cz. munkája szerint a hidsre 330-ik évében (= 941. szept. 26 — 942. szept. 14.) halt meg egy földrengés következtében.1) A mi munkája létrejöttének módját és korát illeti, talán nem lesz fölösleges, ha alkalmilag közlöm röviden egy török tudósnak «rre vonatkozó, de eddig még senkitől nem említett sorait, melyek egy kissé másképen adják elő a dolgot. Ugyanis Mohammed Sevki a Konstantinápolyban megjelenő Medsmua-i-Funún (Tudományos Gyűjtemény) cz. folyóirat 4. évfolyamában (1283 = 1866—67) egy tanulmányt közölt az arab geographusokról, s ebben a többek közt így ír Dsajliániról: »A minden irányból érkező utazókat magához híván. az általok bejárt és meglátogatott országoknak állapotairól kikérdezte őket. Az ilyen módon szerzett ismeretek és értesülések az ö rendeletéből összegyűjtetvén és írásba foglaltatván. ') Olv. Barbier de Meynard czikkét : Journal Asiatique, V. Série, Tome I. 221. 1.