Századok – 1903

Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Magyarország a XV-ik század végén a pápai supplicatiók világánál. - III. közl. 219

magyarország a xy. sz. végén a pápai supplicatiók világánál. 235 fejezze be valahára.1

) A teanói püspök sikerrel járt el megbízatásában. Nemcsak Zsófiát kényszerítő a kölcsön visszafizetésére, hanem azt is kivitte a királynál, hogy az 1495-ben Móré Fülöp útján kötött fegyverszünet egyik sarkalatos feltétele teljesíttessék s az 1493-ban foglyúl esett Derencsényi és társai, köztük Frangepán Miklós, szabadon bocsáttassanak.2) Frangepán kiszabadult fogságából s személyesen járt Kómában, hogy a pápa hathatós pártfogását megköszönje. De nemcsak ezt végezte, hanem egy más fontos ügyet is. Még török rabságban sínlődött, mikor Botka Tamás szegedi dömés3

) azért folyamodott Kómába, hogy Frangepán nejét Erzsébetet, kevéssel előbb még Monoszlai Csupor István özvegyét, s mindazokat, legyenek egyháziak vagy világiak, nemesek vagy nem nemesek, férfiak vagy asszonyok, kik a dömések birtokai egy részének erőszakos elfoglalásában segítették, addig is míg a per eldűl, kiközösítéssel sújthassa. Idézze a pápa — lígymond Botka Tamás — római törvényszéke elé Erzsébetet, illetőleg férjét, hogy adjanak számot erőszakoskodásukról.4) Világos, hogy Tamás atya a magyar törvényeket figyelmen kívül hagyta; hogy csak egyet említsünk, vétett ama törvény ellen, mely tiltja az egyháziaknak, hogy a pör folyamata alatt átkot vagy kiközösítést ne mondjanak ellenfeleikre.6

) Mindazonáltal János bibornok teljesíthetőnek találta Tamás kérését. Ez volt a másik ügy, melyet szerencsésen elintézett Frangepán római látogatása alkalmával. Nem jelenhetett meg előbb — mondja — a pápa színe előtt, mivel a törökök ellen hadakozván, fogságukba esett. Tamás atyát nem az igazság szeretete, hanem a személye elleni vak gyűlölet vezette, miért is a neki adott különös jogok visszavonását kérelmezi.6

) S nem is két hónap multán, ugyanazon curiában, hol Botka Tamás a kiközösítés jogát nyerte, a megvádolt, de tisztának talált Frangepán kérésére visszavonják azt, még mielőtt az ügy nagyobb hullámokat vethetett volna. ') Mindezeket megtudjuk Erszébet supplicatióiból a Dataria regestáiban : Tom. 987. f. 230. és Tom. 988. f. 93. a—b. ') B on fini : V. Y. 749. — Istvánffy : III. 42. 1. — Katona id. m. XVII. 708—716. 11. 3) A szegedi dömések kétszer is előfordulván a curiában, azon feltevésre kell jönnünk, hogy a döntéseknek Szegeden is volt kolostoruk, jóllehet a történetírás nem tud róla. 4) A supplicatió a Dataria regestáiban: Tom. 1009. f. 153. 1496. január 16. 6) 1486: XXVIII. t. cz. 6) A supplicatió a Dataria regestáiban : Tom. 1011. f. 295. 1496. márcz. 10. 17*