Századok – 1903
Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Magyarország a XV-ik század végén a pápai supplicatiók világánál. - III. közl. 219
236 tóth-sz abó pál. Maradjunk a harcz mezején. De az ellenfelek már neu» török és magyar vitézek, hanem magyar harczol a magyar ellen, a koronás király a hűségről megfeledkezett alattvalója ellen. Száz és egy oka volt annak, hogy Ulászló forma szerint ostrom alá vétette Újlaki Lőrincz várait. Mind Újlaki, mind barátai : Kishorváth János, Bánffi Lőrincz, Beriszló Bertalan vránai perjel, átkai voltak a szomszédoknak, különösen a kalocsai érseknek, a pécsi és szerémi püspököknek. A király e főpapok panaszai, de főképen Újlaki engedetlen, tiszteletlen viselkedés» miattaz 1495 év nyarán formaszerint háborút indított Újlaki ellen. E nem várt förgetegre egymásután elhagyták barátai ssiettek a királyhoz hódolatuk bemutatására. Köztük volt Beriszló Bertalan is, ki azonban a király megnyert kegyével nem soká dicsekedhetett. A király hadai sorra kiostromolták Újlaki várait, úgy hogy végre is jónak látta bűnbánó arczczal járulni Ulászló elé s bocsánatért, kegyelemért esdekelni. S míg egyfelől magát ártatlannak mondta, addig másfelől minden gonoszságot egykori barátaira, főkép a vránai perjelre hárított, kik gonosz tanácsaikkal rossz útra térítették s most a balsors napjaiban magára hagyták. A király Újlaki e vallomására Beriszlót tüstént elfogatta s bilincsekbe verve Budára vitette.2) Hagyjuk el az elkobzott javai visszaszerzésében fáradozó Újlakit, kövessük a vránai perjelt, az ő sorsa érdekel most minket. Némely írók azt mondják, hogy gonoszságaiért haláláig a temesvári börtönben sínlődött, mások azt állítják, a mit azonban már Bonfini sem hisz, hogy a Dunába fojtották.3 ) E bizonytalanságnak véget vetendők, a kezünk ügyébe eső szálakat összeszedegetve, megpróbáljuk élete folyását tovább szőni egész haláláig. Mert vannak ily szálak s nem is olyan gyöngék. A vatikáni levéltárban van egy supplicatió, mely azt bizonyítja, hogy Beriszló Bertalant sem a Dunába nem fojtották, sem örökös börtönre nem vetették, hanem 1499-ben már szabad volt s újra ura a vránai perjelségnek. Maga mondja ezt magáról s e pontban nem volt oka nem igazat mondani, Négy évig tartó fogsága az oka, hogy csak most keres orvoslást a római curiában. 1495-ben történt — mondja a perjel — hogy Zsigmond pécsi püspök és főispán, kinek ') Újlaki, Ulászló királyt bizalmas beszélgetéseiben ö/íóV-nek szokta czímezni s ez a király fülébe jutott. Bonfini V. IV. 741. — Katonaid. m. XVII. C99. a-») Bonfini V. V. 749. — Katona id. m. XVII. 703. 1.
