Századok – 1903

Történeti irodalom - Ferdinandy Géza: Az államalkotó szerződések a magyar közjogban. Ism. –y–z. 172

történeti irodalom. .173 (lik ; az ő egyetemi előadásainak nyomán széles körben elterjedt és elfogadásra talált a jogászvilágban az államalkotó szerződések, vagy másként belső államszerződések elmélete, a nélkül azonban, hogy újabb közjogi irodalmunk kiválóbb képviselői e részben egyetértésre jutottak volna. Némelyek ugyanis elfogadják, mások egyáltalán elvetik az államalkotó szerződések fogalmát. Nem dönti el e vitát Ferdinandy Géza sem az ő újabb tanulmányával, melyben védelmére kelve az államalkotó szerződések elméletének, bővebben kifejti e tárgyban már előbb röviden nyilvánított véleményét.1

) Legyen elég e részben Polner Ödön dolgozatára hivatkozni,2) melyben megczáfolni igyekszik Ferdinandy tanulmányának eredményeit. Kívül áll e rövid ismertetés s egyáltalán a Századok körén, hogy e kiváló érdekű s mindkét részről nagy készültséggel folytatott jogi polémiában állást foglaljunk; a mi czélunk csupán az, hogy felhívjuk a figyelmet a belső államszerződések történeti fejlődésének ismertetésére, melylyel Ferdinandy e szerződések jogi természetére vonatkozó fejtegetéseinek mintegy alapját veti meg. Azt a helyes tételt állítva fel ugyanis, hogy a magyar közjog tudományos művelőinek nem szabad azt az »idegenből recipiált elméletek kedvéért eredetiségéből kiforgatni«, hanem történelmi alapokon nyugvó közjogunk elveiből kell kiindulniok : ezeket az elveket kisérti meg a történelmi fejlődés fonalán kikutatni, s itt keresi a kulcsot magának a belső államszerződések problémájának megoldásához. Röviden, de igen szépen fejtegeti, mint sülyed a Szent István által létesített erőteljes központi királyság, melylyel szemben a nemzet külön jogalanynak nem tekintetik, addig a pontig, a hol király és nemzet mint szerződő felek állnak egymással szemközt. E fejlődés első tünete abban nyilvánúl, hogy a nemzet a koronázás alkalmával az ország jogainak és a korona tekintélyének fentartására esküt kíván a királytól, a minek első okleveles bizonyítéka II. Andrásra vonatkozólag maradt fen. Ferdinandy azonban belső okokból következteti, hogy III. Béla volt az első, kitől a nemzet ilyen biztosítékot kívánt. III. András pedig a koronázás után decretumot ad ki az ország jogainak biztosítására. Annak azonban, hogy a nemzet koronás királyával szemben lépne fel mint egyezkedő, szerződő fél, nyoma nincsen. ') V. ö. Ferdinandy Géza : A királyi méltóság1

és hatalom Magyarországon, 183 és köv. 11. 2) V. ö. Polner Ödön : Az államalkotó szerződések (belső államszerződések) jogi természete. Athenaeum. 1902. évf. 213 és köv. 11.