Századok – 1903

Történeti irodalom - Ferdinandy Géza: Az államalkotó szerződések a magyar közjogban. Ism. –y–z. 172

] 68 történeti irodalom. az 1880-iki tantervnek — sok tekintetben a Ratio Educationis méltó utódának — sorsából, minő hatással van az eszmére és az intézményre a közeg ellenállása, a tehetetlenség vagy épen a nyilt rosszakarat. Ezzel a hiánynyal szervesen összefügg az, jobban mondva azonos vele, hogy az egész előadáson az akta dominál; az élet a maga sokféleségében csak itt-ott tűnik elénk. E tekintetben némileg előnyös kivétel egyrészt a népiskolának, különösen a bánságinak, másrészt az egyetemnek tárgyalása. A szerző mindent összefoglalva, »valóban eszményinek« mondja az új tantervet. »Minden tanterv, mely emelni akarja a közműveltség színvonalát, melynek czélja a jövő nemzedékeket műveltebbekké és értelmesebbekké tenni a régieknél, csakis új czélok, új módszerek és új művelődési elemek felvételével gyakorolhat igazi hatást a közvéleményre is, az iskolákra is, az intéző körökre is.« Megszívlelendő szavak, különösen nálunk és most, a legújabb tanterv életbeléptetésének korában. Eináczy a nagy mű létrejöttében kijelöli méltó helyét a királynőnek is. »Csak az, a ki a hivatalos iratok sárgult lapjaiból kisérheti nyomon Mária Terézia sohasem múló háláját a magyar nemzet iránt, nemes és jóságos terveit, melyekkel a nemzetet boldogítani és felvilágosítani, a vallás, erkölcs, műveltség és tudomány áldásaiban részesíteni akarta, —- csak az fogja igaz érdeme szerint méltathatni a Ratio Educationist.« E méltatás, igaz megismerés alapján, nagyot haladt a könyvvel, mely művelődéstörténeti irodalmunk igazi gazdagodását jelenti. MARCZALI HENRIK. Az államalkotó szerződések (belső államszerződések) a magyar közjogban. Irta Ferdinandy Géza. Budapest, 1902. Politzer Zsigmond és fia bizománya. Hornyánszkv Viktor kny. Kis 8-r. 2, 93 1. (Különlenyomat az Athenaeum cz. folyóirat 1901 évi folyamából.) A magyar közjog vitás kérdései közül talán egy sincs, melyre nézve a vélemények jogászainknál annyira megoszlanának. mint az államalkotó szerződések tana, vagyis az az elmélet, mely egyes törvényeinkben »szerződést is lát, nem csupán az államhatalmi tényezők akaratának találkozását, mely minden törvényben megvan«, s ennélfogva az ily törvények kötelező erejére és megváltoztatására nézve a gyakorlatban igen fontos következményekre vezet. Ezen tan csiráit már régebbi közjogi íróinknál is, megtaláljuk, tudományos kifejtése azonban néhai Lechner Ágost budapesti egyetemi tanár nevéhez fűző-