Századok – 1903

Történeti irodalom - Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. II. köt. Ism. Marczali Henrik 167

történeti irodalom. .169 fiúnak a nagy műben. O azon eredményre jut, bogy a politikai és közigazgatási alapvetés Ürményi érdeme ; a felvilágosodás fő eszméit megvalósítani akaró, a mellett a honismeretet teljes mértékben az iskolába bevezető részletes tanterv pedig Tersztyánszkvnak, a névtelen munkatársnak tollából folyt. Ezt nagyjában el is fogadhatjuk, annál is inkább, mert a szerző igen részletesen megvilágosítja Tersztvánszky fejlődésének menetét, tanulmányainak bőségét és irányát. Ez egyáltalában egyik legérdekesebb és legtanulságosabb része az egész munkának. Engedje meg azonban a tudós szerző, hogy itt egy könnyen megmagyarázható tévedésére figyelmeztessük, illetőleg talán reávezessük egy oly mysterium megfejtésére, melynek kulcsát minden buzgó és lelkiismeretes tanulmánya mellett is hiába kereste. Tersztyánszkyt ugyanis ő kezdettől fogva katholikus embernek nézi, ki reá nézve megfejthetetlen okokból mégis protestáns iskolába jár, Lőcsén, Pozsonyban, ki azután egy protestáns német úr fiaival együtt látogatja az altdorfi egyetemet, és a ki minden nagy műveltsége és tudománya mellett mégis csak tengődik, hivatalos állást nem nyerhet, legfeljebb ügyvédkedik és protestáns irodalmi társaságot szervez mindaddig, míg Mária Terézia őt 1774-ben külön audientián nem fogadja és kamarai levéltárnoknak ki nem nevezi. Egész feltevésének alapja pedig az, hogy Tersztyánszky a krompachi róm. kath. plébánia régi anyakönyve szerint »a róm. kath. vallás szertartása szerint kereszteltetett meg.« Erősnek, sőt megdönthetetlennek látszó alap és mégis szerfölött ingatag, sőt csalékony. Az 1691 ápr. 2-iki kir. resolutió értelmében ugyanis, melyet 1701-ben és 1714-ben kelt kir. rendeletek is megerősítettek, »az ágostai s helv. hitvallású papoknak a nem articularis helyeken tartózkodniok kell minden lelkészi ténykedéstől, úgymint kereszteléstnl, esketéstől, temetéstől« stb. A Szepes-megyei Krompachra nézve pedig érvényes ez a rendelet, mert a megyében az 1681: 26. t. cz. értelmében csakis Görgőn és Toporczon vagy Batizfalván volt articularis temploma a protestánsoknak. A kath. plebánus keresztelése és bejegyzése tehát mit sem bizonyít Tersztyánszky katholikus vallása mellett. így megnyerjük az egész látszólagos rejtélynek egyszerű és természetes megoldását. Sőt tovább menve, megkoczkáztathatjuk azt a conjecturât is, hogy az a híres audientia és Tersztyánszkynak azt követő emelkedése áttérésének volt jutalma. De térjünk vissza a munkához, melynek szigorú, következetes és a tárgyhoz ragaszkodó szerkezetét csak ezen egy férfin élettörténete szakítja meg. Sorban következnek : a nép-