Századok – 1903

Történeti irodalom - Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. II. köt. Ism. Marczali Henrik 167

] 68 történeti irodalom. az élet próbáját. De az alkalmazásnak, a honi viszonyok közé való beillesztésnek nehéz munkáját magunknak kellett elvégeznünk. Abban, mikép oldottuk meg e feladatot, mikép tettük valóban magunkévá azt, a mi voltakép idegen fáradságnak volt a gyümölcse : nyilatkozott meg nemzetünk egyénisége. Történetünknek nincs hálásabb tárgya, de nehezebb sem, mint épen a nemzeti genius befogadó s átalakító tevékenységének pontos és beható kutatása. Fináczy is távol nyugaton kezdi előadását, Francziaországban, hol a jezsuita-rend feloszlatása következtében előtérbe lé]> a tanügy kérdése. Rousseau főelveinek velős összefoglalása után ismerteti a franczia parlamenti férfiaknak, különösen La Chalotais-nak az iskolai rendszer gyökeres átváltoztatására törő javaslatait. Majd a német tanügyi mozgalmat,, a felvilágosodás haladását és különösen Basedow munkásságát rajzolja. Elénk állítja a modern paedagogiának sokban egymást kiegészítő, de sokban egymással ellenkező uralkodó eszméit : a realismust és a megújított humanismust. Megkeresi ez eszmék philosophiai alapvetését, és logikai rendben fejtegeti azután a módszer megalakulását és a tan megküzdését az élettel és annak követeléseivel. így tér át azután Ausztriára, mely Mária Terézia alatt megnyílik a haladottabb nemzetek szellemi áramlata előtt, és mely lígy a kormányzati viszonyoknál, mint a sokféle műveltségi érintkezésnél fogva legközvetlenebb és legerősebb hatással volt akkor hazánkra. Ha ezt a hatást tüzetesen vizsgáljuk, Fináczy Ernő útmutatása mellett igen meglepő és örvendetes eredményre» jutunk. Arra, hogy bár a magyar tanügyi reform kormányzatilag és közigazgatásilag a legszorosabb összeköttetésben áll a bécsi hasonló czélú törekvésekkel ; bár a királynő határozott akarata és tevékeny részvéte nélkül valószínűleg sohasem indult volna meg a reform, legkevésbbé pedig azon radikális alakjában, melyben megvalósult : annak lényegére mégis alig volt hatással az osztrák példa és előírás. A magyar szellem közvetlenül merített az új világnézet forrásaiból, sokban közvetlenebbül mint az osztrák, és így a magyar tanügy nemcsak közjogilag különbözik az osztráktól, minek keresztülvitelében nagy az érdeme Mária Teréziának, hanem tán még inkább különbözik tőle tartalom, czéltudatosság és eszmei emelkedettség dolgában. Rég tudtuk, hogy a Ratio Educationis szerkesztésében Urményi József kanczelláriai referendarius mellett Tersztyánszk y Dániel kamarai tanácsost illeti meg a főérdem. De csak Fináczynak részletes kézirati tanulmányon alapuló kutatása iparkodott tisztába hozni azt a kérdést : minő része volt mindegyik fér-