Századok – 1903

Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101

hajnik imre emlékezete. 1 29 ismeretleneket, újakat keresett, talált és dolgozott fel, a tudósnak lelkiismeretességével. Ezért nem volt az ó' előadása stereotyp, hanem haladó évről évre. A külföldi jogfejlődést azért tanulmányozta, hogy a magyar intézmények viszonyát, kapcsolatát, provenientiáját, kihatását annál jobban megbírálhassa. Hazájáról alapos fogalmat csak az alkothat, a ki ismeri a külföldet is. Az összehasonlítás a legtanulságosabb. Hajnik bármelyik óráján bárki is tisztelettel győződhetett meg arról, hogy a magyar tudományosságnak önálló búvára beszél hozzá, a ki lelkiismeretes kutatója a régi intézményeknek, a ki a középkori jogfejlődést nemcsak feltárja, hanem átérzi azt s meg is magyarázza. A középkori eszme-áramlatok az ő óráján a hallgatók előtt tanulságos menetekben vonultak át. A középkori társadalmi mozgalmak elevenítő kihatásaikban voltak bemutatva. Megértették a figyelmes hallgatók, hogy a szellemi mozgalmak teremtő erejéből jutottak uralomra az alkotmányi és jogi intézmények. Előadásaiban nem az intézmények körmönfont definitióival, kisszerű részleteivel s tételes jogi aprólékosságok felsorolásával foglalkozik, hanem az intézményeket létrehozó tényezőket s a nagy evolutiók képét ismerteti. Didaktice előbbvaló az intézmények fejlődéstana és csak ezután jöhet azok bonczoló kritikája. O a tanszéken elsősorban a didaktikus szempontot akarta érvényre juttatni. A sok helyütt nyilvánuló tüneményekből inductive okoskodva emelkedik az általánosításra, »természetesen« — mint mondani szokta — csak azért, hogy deductive levezesse a tanulságokat s felmutassa a következtetéseket. A helyes következtetések levonását, az eredményekre való világos concludálást kötelességének ismerte. Bartal nagy commentárjának ') fogyatékosságát épen abban látta, hogy ez a tudós sohasem concludál semmire. Előadás közben Hajnik nemcsak a periodikus adomáktól ') Commentariorum ad históriám status iurisque publici Hungáriáé libri XV. Posonii, 1847. E művet Pauler nagyra becsülte.