Századok – 1902
Értekezések - FERENCZI ZOLTÁN: Kossuth és Wesselényi s az urbér ügye 1846–1847-ben - II. bef. közl. 139
156 FERENCZI ZOLTÁN. Ezért maradt el a tüntetés.1 ) Bécsben a küldöttség Lajos, Ferencz-Károlv főherczegeknél s Metternichnél is tisztelgett s ezek mind megelégedésöket nyilvánították az országgyűlés eddigi menetével, minek értelme nem lehetett kétséges. Yalóban, midőn az 1847 ápr. 22-iki országos, ülésen eljárásukról jelentést tettek,2) mindenki érezte, hogy Bécsben nem az úrbér alkotóit, hanem az ellenzék legyőzőit dicsérték meg az országgyűlési többségben.3 ) Bécsben t. i. már ekkor jól érezték, hogy az urbért úgy, mint az országgyűlés meg fogja alkotni, meg nem erősíthetik; de a kormány örvendett az alkalomnak, hogy az erdélyi nemesség gyűlöletessé válásával, tehát a nemesség rovására, majd atyáskodhatik. Ezt legalább Erdélyben a legjobb fejek, mint b. Kemény Domokos, gr. Bethlen János és Wesselényi így értelmezték s nem is csalódtak benne. Továbbá Bécsben tudták azt is, hogy a parasztság Erdélyben oly sok, természetesen túlságos reményt csatolt az urbérhez, hogy ennek már eddig mutatkozott és országszerte tudomásra jutott meghiúsulása a legnagyobb elkeseredést okozta, melyet természetesen, kölönösen az oláh vidékeken, tervszerűen működő titkos és nyilt agitatió is terjesztett és növelt. Valósággal azt lehet mondani, ha a későbbi borzalmas eredményekre gondolunk, hogy erdélyi nemességünk legnagyobb része ekkor az önvédelem legtermészetesebb fegyverét, az engedékenységet, az ellenség, t. i. a kormány kezébe adta vakon és meggondolatlanúl. Természetesen Wesselényi csak azt gondolhatta, hogy a parasztügy megoldása Erdélyben és Magyarországon is egy távolabbi jövő kezébe van letéve. így jött arra az eszmére, hogy a közvéleményre kellene hatni egy oly mű megiratása által, mely legalább főbb vonásaiban adja elő a parasztság történetét Európában, fő tekintettel a jobbágyi helyzetből kimenekülésének és mai állapotára jutásának körülményeire. Meg akarta ez által nemzetünk nemességének mutattatni, hogy a jobbágyság elnyomása »minő sorvasztó betegségi anyag s minő gátja volt mindig s mindenütt a nemzeti erő s jóllét kifejlődésének; hogy minő rázkódtatásokat szült a megátalkodottság, melylyel a kiváltságosok a már eszmélni kezdő parasztságot folyvást elfojtva tartották, és hogy az urbériségből való kibontakozás s az örökváltság mint a kor postulatunia követ') Bethlen János gr. levele Wesselényihez, 1847 ápr. 13. U. o. 2) Mult és Jelen, 1847. 191, 212. 1. " 3) Bethlen János lev. Wesselényihez. 1847 ápr. 13. Wesselényi levele-1847 máj. 12-én gr. Bethlen Jánoshoz és ápr. 27-én gr. Teleki Domokoshoz. Wesselényi lt. Erdélyi Muzeum.
