Századok – 1902

Értekezések - FERENCZI ZOLTÁN: Kossuth és Wesselényi s az urbér ügye 1846–1847-ben - II. bef. közl. 139

KOSSUTH ÉS WESSELÉNYI S AZ ÚRBÉR ÜGYE. 157 kezett be, még pedig mindenütt békét s jóllétet terjesztve s biztosítva.« О e kérdést az Akadémia által akarta kitűzetni hazánkra nézve; de akart egy nemzetközi pályázatot is német, franczia, angol vagy olasz nyelvű jutalmazandó munkára gyűjtés utján, melyre 25 aranyat ajánlott fel; mert, mint Batthyány Lajosnak írta 1847 ápr. 15-én, »a parasztság iránt legtöbb tekintettel, hálával s expiálással tartozunk.« Ezt az ügyet legelőször Kossuthnak írt levelében pendítette meg 1847 febr. 15-én; de Kossuth nem látszott iránta érdeklődni s pár hétig Wesselényi is abba hagyta; csak ápr. 8-án, 15-én és utóbb írt e tárgyban Bezerédj Istvánnak, Eötvös Józsefnek, Bajza Józsefnek, Pulszky Perencznek, Lukács Móricznak, Batthyány Lajosnak, Teleki Lászlónak, Pap Endrének, kik válaszaikban helyeselték ; azonban az Akadémia nagy-gyülése elmúlt a kérdés kitűzése nélkül, a nemzetközi pályadíjat összegyűjteni nem lehetett, Pesten az ügyet senki sem vette kezébe, miről utóbb Wesselényi nem minden keserűség nélkül panaszkodott Teleki Lászlóhoz 1847 szept, 13-án írt levelében s még inkább megerősödött abban a hitében, hogy az ő ideje már lejárt, a mi ez időben leveleinek állandó refrainje.1) Annak, hogy különösen 1847 febr. közepe óta új terveket gondolt ki a jobbágyság érdekében s a közvéleményre való hatásra, fő oka abban az alapelvi eltérésben volt, mely az ő s vele együtt az erdélyi ellenzék és a b. Jósika Lajos Dobokamegyei főispán vezetése alatt álló kormánypárt felfogásában kiélesedett. Wesselényi Udvarhelyszékhez írt nyílt levelében 2) különösen e három pontot emelte ki : Minden áron úrbér kell ; haladéktalanúl úrbér kell ; az úrbér csak híd az örökváltságra. Helyesnek vélte volna, hogy minden odium elkerülése végett alkossa meg ezt az ideiglenes urbért a kormány s az országgyűlés küldjön ki egy bizottságot az örökváltság s a vele kapcsolatos földbirtok-rendezési kérdések kidolgozására. De mert tudta, hogy ez az indítványa késő, az országgyűlés által alakítandó »ideiglenes« úrbér alapelveiül ezeket tűzte ki : Az ideiglenes urbért halaszthatatlansága miatt ne tegyék függővé a földbirtok rendezésétől, mint a bizottsági javaslat mondja; ne kössék össze semmi más javaslattal s így megerősítése elé akadályt ne gördítsenek (azaz ne legyen »junctim«); végül alapja legyen a statusquo, azaz vegyék mindazt úrbéri állománynak, a mi jelenleg a jobbágyok kezén van. >) Wesselényi levelezése. Erd. Muz. Wesselényi lt. a) Erdélyi Hiradó, 1846. 201—204. sz.