Századok – 1902
TÁRCZA - Dudás Gyula: Hunyadi János; a »fejér« lovag 953
954 TÁbCZA. vagyis a szerbek Hunyadit nem nevezhették már akkor beli (= vitéz) junak (= lovag) néven, midőn még a beli szónak ezen értelme a törökből át sem származhatott. Másodszor : tényleg sem a szerb, sem a délszláv irodalomban nincs egyetlen egy költemény, de nincs oly krónika vagy oly okirat sem, mely Hunyadit beli junak-nak nevezné ; miért is teljesen ki van zárva annak a lehetősége, hogy ezt a kifejezést valamely olasz író félreérthette vng)' lefordíthatta volna. Ezekből látható, hogy É. M. úr egy saját maga által combinait kifejezésre (beli junak) alapítja magyarázatát, holott én a Sibiani Jank históriáikig ismert elnevezésből indultam ki ; ha tehát kettőnk magyarázata közül valamelyik » erőltetett«-nek mondható, az semmiesetre sem az enyém. Nem tartozik ugyan szorosan ide, de mégis fel kell említenem, hogy E. M. úr a Subotica bela kifejezés és a Beli-Markovics családnév magyarázatánál is tévúton jár. A városokat a szerb népénekek mindig bela-nak (fejér) mondják fejérre meszelt házaikról, sőt néha a várakat is fejér-nek nevezték ; pl. Bel-grad = Nándor-Fejérvár, Belio-grad = Zara-vecchia. Általában a színekről vett helynév sok van a szlávban, pl. Czrnigrad = fekete-vár (Csongrád), Cserveno-grad = vörös-vár, Czrna-gora = fekete hegy stb. A Belimarkovics név jelző tagja pedig nem a beli (= fejér), hanem a veliki (— nagy) szóból ered s át hasonulás útján változtatott alakot (mint Vasil = Basil) ; tehát a Belimarkovics név nem fejér, nem is híres, hanem nagy Markovics-ot jelent. DUDÁS GYULA.*) *) Dudás Gyula úr fejtegetéseire egy nyelvész barátunk szívességéből a következőket jegyezzük meg : Hunyadi János korában a szerb nyelvben török jövevény szó már volt; tehát >a priori« tagadni a szerb-török к ilcsönzést abban a korban, nem lehet. E szerint Dudás úrnak elvileg nincs igaza ; igaza van azonban abban, hogy bjeli junak a szerb-horvát történeti emlékekben egyáltalában nem fordul elő, annál kevésbbé Hunyadira vonatkoztatva. Messze vezetne a bjeli szó magyarázata, azért itt csak azt említjük meg, hogy Dudás úr téved, mikor a Belimarkovics-beli b-t a szláv velij = nagy-ból magyarázza »áthasonulás« útjáu. A példa, melyre hivatkozik (Vasil = Basil), nem jó, mert ez két különböző (latin és görög) kiejtés. A szlávban b : v megfelelés ebben a szóban nincsen. Ezek után még csak egy rövid észrevétellel járulunk a fejér lovag kérdéséhez. Beheim Mihály egyik magyar vonatkozású históriás énekében, melyben Hunyadinak Giskra ellen vívott és vesztett csatáját énekli meg, azt olvassuk, hogy Hunyadi, midőn az általános futást látta, megparancsolta. vezessék elő fejér lovát. Beheim magyarul mondja : ete ueierlot ! Ezt a lovat Hunyadi — így hallotta a költő — Törökországból kapta, és azt tartották róla, hogy nincs más oly ló, mely versent futhatna vele. (Bleyer Jakab: Beheim Mihály élete és művei. Századok, 1902. 369. 1.) Nem lehetetlen, hogy Hunyadi János fejér lovag neve ezzel a fejér W-val van összefüggésben, mely bizonyára nem egy véres csatában hordozta hátán a hős vezért s messze földön ismeretes lehetett. Szerlc.
