Századok – 1902

Történeti irodalom - Guido Bigoni: Note Ungariche; I. Il perché d’una croce obliqua e di certi versi danteschi. Ism. –y–l 944

944; TÖRTÉNETI IRODALOM. Függelékül a harminczadkönyvben előforduló pénzlábról és pénznemekről egy kis tájékoztatót meg néhány okiratot talál az olvasó a munkában, melyhez még a magyar s az eredeti német áru-nevek betüsoros jegyzéke járúl. M. L. Guido Bigoni : Note Ungariche, I. Il perché d'una croce obliqua e di certi versi danteschi. Estratto dal Giornale storico e letterario della Liguria. (Különlenyomat a Liguria-tartományi tört. bizottság közlönyéből.) Spezia, 1901. Nagy 8-r. 9 1. Külföldről, mindenesetre Németországon kívüli földről, oly ritkán veszünk járulékot vagy csak kísérletet is magyar történeti tárgynak feldolgozása, feltüntetése tekintetében, hogy a czímben jelzett dolgozat is felhívja figyelmünket és registrálásra látszik számot tartani. Annyival inkább, minthogy szerzője sajátképeni terén, az olasz történeti kutatásban több, külföldön is illetékes elismerésben részesült tanulmánya által tiint ki. így pl. Petrus de Ebulo, Carmen de motibus Siculis (Winkelman kiadásában Liber ad honorem August), czímmel) stb. fontos Hohenstauf-kori forrásról írt tanulmányát (Genova, 1901) említjük fel, melyet Kehr méltatott, és oklevélkiadását Genua keresztes hadjárati részvételéről (Quattro document! Genovesi sulle contese d'Oltremare nel secolo XIII. Firenze, 1899), melyet Labaude méltatott a Bibliothèque de l'e'cole des Chartes 1902 évi folyamában; végűi néhány nagyobb tanulmányát a jelenkori olasz historiographiai irodalom köréből. Bigoni értekezésében, melyet Magyarországra vonatkozó tanulmányainak első füzetében közöl, a magyar korona keresztjével foglalkozik, kutatva az elferdülés okát. Alkalmat erre Luchino dal Verme tábornoknak a Nuova Antologia 1899 évi folyamában közzétett czikke adott, ki egy horvátországi utazása alkalmával vette észre (és Fiúméról irott sok egyéb sületlenséggel együtt registrálta) a magyar czímeren e ferdülést. A La Domenica del Corriere cz. heti lapban azután B. jegyű paviai tanár kérdést tett közzé, e ferdülés okát kutatva. A beérkezett feleletek között volt egy bizonyos Villa úrtól származó, Bécsből, kinek magyarázata megérdemli, hogy kivonatban adjuk. Villa úr szerint Szent István magyar király a IX. és X. század fordulóján V- Gergely (sic !) pápától koronát kapott, melyen azonban a kereszt egyenesen állott. Ellenszolgálatképen a pápa azt kérte tőle, hogy az uralma alatt levő összes népeket térítse a keresztény hitre. Szent Istvánnak ez nem