Századok – 1902

Történeti irodalom - Kováts Ferencz: Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. században; a pozsonyi harminczadkönyv alapján. Ism. M. L. 941

TÖRTÉNETI IRODALOM. 943-rizsma papirost; 1 rizsma után 1 forint vám járt. Élénk volt a b">r-áruk (övek, 'szíjak, nyergek, kesztyűk) forgalma is. A faár uh közül a város erődítéséhez szükséges sok к ró meg zsindely érdemel említést, mit Ausztriából importáltak. E csoporthoz számították az olvasókat, a hordókat és fésűket is. Az üveg és agyag áruk (ablaküveg, tükrök, malomkövek) behozatala szerényebb keretben mozgott. A vegyészeti czikkek sorában szerepelt a szappan, gyertya, salétrom, borkő, kén és timsó. — Az irodalmi és műtárgyak rovatában felsorolt tételek közt van egy 10 forinttal megvámolt misekönyv, továbbá festett táblák, talán fametszetek? A vegyesek rovata alatt pedig porokat, diágaköveket és fillér-árukat sorol fel a lajstrom, mely utóbbiak a szatócsok vagy kiskereskedők boltjaiba vándoroltak. A hatodik fejezet a behozok gazdasági állását fejtegeti. Legelső helyen állott Gailsam Albert és társasága, tehát kereskedelmi társaság, melynek forgalma csakugyan óriási lehetett. E társaság egy év leforgása alatt 48,000 arany forint, illetőleg 552,000 korona értékű árut hozott be Pozsonyba, és a kivitelben is jelentékeny összeg erejéig volt érdekelve. Utána következtek Se h er er Vilmos és neje, azután Schön Simon és Kurz András. Ezek voltak a nagykereskedők, különösen a posztószállítás terén. Magyarországból a győri Deák Jakab és Hadrian Székesfehérvárról hoztak még posztót. A legtöbb vegyes árut a bécsi Se.efelder György szállította. — Honosság szerint az 1457/58 évben Pozsonyba árukat szállító kereskedők így oszoltak meg : magyar (Budáról, Esztergomból, Győrből, Körmöczhínyáról, Nagyszombatból stb.) volt 99; a többi Alsó-Ausztriából, Sziléziából, Cseh- és Morvaországból származott. — A hetedik (utolsó) fejezet a kivitel forgalmával foglalkozik. Ennek oroszlánrésze a pozsonyi bortermelőkre és halászokra, azután a házi áll ltokkal kereskedőkre esett. Borból a mondott évben 5000 hektolitert vittek külföldre, a minek ára 100,000 koronára tehető. A lovakra nagy, az ökrökre és juhokra ellenben nevetségesen csekély vámot szabtak. A halak között akkoriban — úgy látszik — a viza halat becsülték legtöbbre. Végeredményképen Kováts Ferencz Magyarország nyugati részei 1457/58 évi áruforgalmának vámértékét 3.400,500 mai korona értékre becsüliés azzal a kijelentéssel végzi munkáját, hogy hazánk ezen részeinek gazdasági élete a XV-ik század közepén aránylag igen előrehaladottnak mondható. — J) Pozsony város nagy számadó könyvének végelszámolási adatai szerint 1440-től 145 7 végéig nyugati Magyarország áruforgalmának értéke 35.700,000 koronára beesülhető. Előszó, V—VI. 11.