Századok – 1902
TÁRCZA - Takáts Sándor: Nürnberg város tanácsa és Magyarország 864
TÁRCZA. 867 háborúban a huszárok vakmerő támadásait és bravúrjait mind följegyezték.1 ) Ha a törökökön győzelmet arattak, Nürnberg városa örömünnepet és hálaadó isteni tiszteletet tartott. Fényes ünnepélyeket rende/tek pl. Esztergom, továbbá Érsekújvár visszavételének alkalmával. Az ünnepélyek sorrendjéről külön lapokat adtak ki. Épen így megülték 1716-ban III. Károly első török háborújának győzelmeit is. Az első győzelem hírét futár hozta Nürnbergbe.2) Majd Löffelholz generálisnak Péterváradról kelt és Nürnbergben lakó édes atyjához írt levele is megjött, s a tanács e levelet ünnepélyesen felolvastatta.3) S miután Bécsből is biztos híreket kaptak, a tanács aug. 13-án a következő vasárnapra tűzte ki az ünnepélyeket. Régi szokás szerint minden templomban egy óráig zúgtak a harangok ; zene szólt, ágyúk bömböltek, a népet a. templomok alig bírták befogadni. A tanács ezenkívül írt bécsi ügyvivőjéhez, Hochmann titkos tanácsoshoz is, fölkérve őt, fejezné ki a város őszinte örömét ő felsége előtt, s ha lehet, szerezne a város részére egy török zászlót. Hogy a Magyarország iránt gyakran kimutatott jóindulat nem puszta külsőség és udvariasság volt, azt a következő eset is mutatja: 1715-ben, tehát nem sokkal a szatmári béke megkötése után, Hohmann Ker. János díszes rézmetszettel kiadta Magyarország földképét. A földképet díszítő rajz szerint a magyar nép térdre borúivá rakja le fegyvereit a császár képe előtt, s mint legyőzőjének, szégyenteljesen meghódol. Gondolhatjuk, hogy ez a kép abban az időben, mikor a Rákóczi-kor küzdelmeinek feledhetetlen emlékei még frissen éltek a nép lelkében, Magyarországon méltó megbotránkozást keltett. Igaz ugyan, hogy kevesen látták, de ezek is dühvel szemlélték a furcsa rajzot, s hogy a földkép jobban el nem terjedt, azt egy derék magyar ember közbenjárásának és Nürnberg város jóindulatának köszönhetjük. » »Treuer Held Graf Nicolaus von Zerin.« U. o. (290. 1.) leírja Gyula elestét is. ') Nürnbergi városi levéltár: Bericht . . . stb. 1632 jul. 11-én a huszárok 200 lovat és szekeret ragadtak el a svédektől, kik élelemszerzésre indultak. Jul. 24-én három kompánia huszár, azt gondolván, hogy élelmet vivő csapatok közelednek, megtámadta azokat, pedig magának a svéd királynak emberei voltak. A kocsikkal s lovakkal együtt minden a huszárok kezébe került, de a dühbe jött svéd király utánuk vágtatott csapataival, s Engelthalnál utóiérvén őket, százat levágott közűlök. Aug. 2-án, 3-án és 4-én a portyázó huszárok visszaadták a kölcsönt s igen sok svédet levágtak. a) Nürnbergi kir. kerületi levéltár : 5708. sz. jegyzőkönyv, V. köt. 41, 42, 78, 79. 1. . . .»die erfreuliche Nachricht von einer in Ungarn -wieder den Erbfeindt Kristlichen Namens erhaltenen herrlichen Victorie* stb. ») U. o. 74. 1.
