Századok – 1902

TÁRCZA - Takáts Sándor: Nürnberg város tanácsa és Magyarország 864

866 tábcza. időről-időre megújíttassák. II. Ulászló és Lajos szívesen megtették ezt nekik. Bár a Habsburgok alatt, Bées érdekei miatt, az ilyen kiváltságszerzés nehezebben ment, a XVIII. század végéig mindég sikerült nekik — ha máskép nem, egy-egy nagyobb kölcsön árán — megszerezniük azt, a mit kerestek. Lipóttól (1698 és 1699) még két császári decretumot eszközöltek ki javukra, s 1715-ben Hochmann titkos tanácsos ismét azon fáradozik, hogy II. Ulászló király kiváltságlevelét III. Károlylyal megerősíttesse.1) A városi tanács arra is nagy gondot fordított, hogy a magyarországi háborúkról s a török előnyomulásairól mindenkor biztos hírei legyenek. Ha jelentősebb események bekövetkezése volt válható, nem elégedett meg rendes megbízottai tudósításával, hanem gyors futárokat menesztett Magyarországba, s ezek szóbeli jelentései alapján világosította fel a kereskedő polgárokat.2) Ugyanígy tett Augsburg városa is. Hogy többet ne említsünk, 1540 jul. 7-én a német választófejedelmek és rendek Augsburg városához fordultak, hogy a török előnyomulásáról híreket kapjanak. »A király ő felsége — írják a nevezettek — Donauwörthnél hajókat és embereket rendelt, mert szándéka a török tervbe vett támadása ellen felkészülni. De a törökök készülődései felől nekünk nincsenek biztos híreink ; pedig ilyenekre volna szükségünk. Mivel nektek elég sok polgártársaitok vannak, kik Magyarországban kereskedést űznek, s ha maguk nincsenek is ott, factoraik. barátaik és ismerőseik révén mindent tudnak, s mivel ezektől ti is sokat hallotok, mennél előbb biztos híreket küldjetek!«3) Ilyen és ebez hasonló adat bőven található mind a nürnbergi, mind az augsburgi városi jegyzőkönyvekben. Mivel a nürnbergiek sokkal alaposabban ismerték Magyarországot és népét, mint a bécsiek, természetes, hogy jobb szemmel is nézték a magyarokat, mint emezek. Hazánkban alig történt nevezetesebb esemény, mit a nürnbergiek fel ne jegyeztek volna. Rokonszenvvel írnak példáúl Eger hősi védelméről, a nagy és vitéz Zrínyi haláláról,4

) Esztergom ostromáról stb. A harminczéves ') U. o. 5707. sz. jegyzőkönyv, VIII. köt. 115—116. 1. 2) Majd minden jelentősebb esemény előtt járt ilyen gyorsfutár Magyarországon. így az 1522 év jegyzőkönyvének IX. kötetében e sorokat olvassuk : »Auf Begehrn des Baths soll man ain aillenden Bot geen Ungern machen, und den Kaufleuten schreiben und be . . . zu wissen, wie es mit dem Turk stet in Ungern und Krabathen« stb. 3) Augsburg város levéltára: Fase. I. 1540. . . .»diweil aber ihr vill lent in eur Stat hapt, die ihre statliche handlung inn Hungarn und • Österreich treiben, und für sich selbst, auch von ihren factorn und anderen ihren freunden und bekanten vill erfaren, von denen ihr auch vill erforsten kennet« .... — írják a hirschfeldi összejövetelről jul. 7-én a »Churfürsten, Fürsten, Stende und Stette, Kriegsräthe« stb. *) Nürnbergi városi levéltár : Bericht von der Stadt Nürnberg.