Századok – 1902

TÁRCZA - Takáts Sándor: Nürnberg város tanácsa és Magyarország 864

TÁRCZA. 865 nürnbergiek, valamint az augsburgiak is, hazánk politikai és kereskedelmi viszonyairól alaposan tájékozva voltak. Nemcsak Bécsben voltak magas állású megbízottaik, hanem hazánkban is tartottak ügyes és értelmes levelezőket, kik a városi tanácsot mindenről idejében értesítették. Az így beérkezett tudósításokat Nürnberg tanácsa közhírré tétette, hogy a polgárság is tudja, mihez tartsa magát. Mivel magyar követségek és magyar kereskedők gyakran megfordultak Nürnbergben,1

) a város még a mohácsi veszedelem után is állandó magyar tolmácsokat fizetett;2

) s a városi tanács becsületére legyen mondva, kereskedőink ott hasonlíthatatlanúl jobb és méltányosabb elbánásban részesültek, mint Bécsben.3) Sőt a nem kereskedők is mindig jóindulattal találkoztak a nürnbergieknél. A jegyzőkönyvekben gyakran olvashatjuk, hogy a tanács ennek és ennek a magyarnak segélyt adott. A sok közül álljon itt néhány példa: Az 1602 évben tizenhét magyar vitéz érkezett Nürnbergbe. Franczia szerzetesek váltották ki őket a török rabságból s most hazájukba tartottak.4) A városi tanács mind a tizenhétnek egy havi zsoldot rendelt. 1603-ban egy magyar nemes részére, ki török fogságban sínlődött. váltságdíjat rendelt.5

) Sartorius János magyar ifjúról, ki Jenában tanult, 1733-ban azt mondja a városi jegyzőkönyv, hogy az új testamentomot lefordította magyar nyelvre s magyar imádságos és énekes könyvet adott ki. E művekből a tanács három példányt helyeztet a városi könyvtárba, megdicséri szerzőjüket s alkalmat ad neki némi keresetre.6) Ilyen támogatásban részesíti a felső Magyarországból kétszer elűzött Brinnt Jánost, valamint Serpilius Sámuel pozsonyi lutheránus papot is.7

) Az élelmes nürnbergiek azt sem mulasztották el, hogy régi magyar kiváltságaikat, miket még nemzeti királyainktól kaptak, *) Nürnbergi kir. kerületi levéltár. Az 1500—1526 évi Raths-Prothoccollum-ok számos ilyen esetről szólnak. Az 1522 évben a magyar királyné is megfordult Nürnbergben. Az 1522 évi jegyzőkönyv IX. kötetének 2, 3, 11, 12 és 13. lapjain. ') U. o. A Hungerischer Dolmetscher az 1526 előtti időkben is szerepel a jegyzőkönyvekben. 3) Erre a dologra felhozzuk a következő jellemző példát : Az 5693 számú jegyzőkönyv I. kötetében bizonyos Szeifert Kristóf bártfai magyar kereskedő (Hungerischer Handelsman) szerepel, kit Nürnbergbe jövet a lengyelek mindenéből kifosztottak. A városi tanács minden föltétel nélkül segítséget adatott neki. 4) Nürnbergi kir. ker. levéltár : 5599. sz. jegyzőkönyv, X. köt. 44. 1. 5) . .. »einem Ungerischen Soldaten von Adel, so in der Türkey gefangen gelegen, soll man Eansion-Steuer verehren.« U. o. 5600. sz. jegyzőkönyv, XII. köt. ") и. о. 5725. sz. jegyzőkönyv, XIII. köt. ') U. о. 5726. sz. jegyzőkönyv, XIII. köt. 45. 1. és 5725. sz. jk. XIII. köt.