Századok – 1902

Történeti irodalom - Nyári Sándor: A czenstochowai pálos kolostor és magyar műemlékei. Ism. Császár Elemér 77

78 TÖRTÉNETI IRODALOM. siti. Ha már maguknak a képeknek ily kevés a kapcsolatuk a magyar művészet történetével, mennyivel vékonyabb az a szál, mely a templomnak és kolostorának történetét fűzi hozzá! Megint a kulturhistóriai szempontra kell hivatkoznunk, hogy egy kis kapcsolatot találjunk a kolostor és a magyarság között. A czenstochowai kolostorba 1382-ben magyar pálosokat telepítettek és a lengyel rendtagok mindég föntartották az összeköttetést a magyar testvérekkel. Ezzel a bennünket érdeklő körülménynyel azonban a szerző egyáltalán nem foglalkozik. Bármilyen érdekesek, sőt értékesek reánk nézve a képek, a magyar tudomány nem érezte volna hiányát, ha a reproductiók bevezetés nélkül jelennek meg és a czenstochowai templom meg kolostor részletes története továbbra is megiratlanúl marad magyar nyelven. Épen nem akarom azt mondani, hogy a munka akkor is fölösleges lett volna, ha a tőlünk messze eső tárgyat tudományos színvonalon fejtegeti. Épen nem. Adhatott volna a szerző értékes munkát, de ennek is csak úgy lett volna kapcsolata a magyar szellemi élettel, ha azt írja meg, a mit mellőzött : a magyar vonatkozásokat a kolostor életében. Azonban nem így történt. Azt a kettős föladatot, melyet maga elé tűzött, a történetíróét és a műtörténészét, egyiket sein oldja meg kellő eredménynyel. Már az is baj, hogy a kettőt mereven elválasztja egymástól, semmi kapcsolatot sem tud találni köztük.1) Sajátságos jelenség, hogy a szerző, a ki műtörténelmi tanulmányokkal foglalkozik, épen a művészeti részszel bánik el oly mostohán. A műemlékek történetével, a templom díszével, az egyházi szerek méltatásával még elég részletesen foglalkozik, de midőn a tulajdonképeni művészettörténeti rész következik, a képeknek, a magyar műemlékeknek ismertetése, akkor szűkszavúvá válik, nem terjeszkedik ki egyébre, mint a képek puszta leírására. A levél egyik felén van a kép, a másikon a leltárilag száraz katalogus-szerű leírás. Meghatározza a kép méreteit és anyagát, elmondja, mi látható a képen, megnevezi a színeket s közli a kép föliratát. A méretek és színezés megállapításán kívül a többi munkát minden olvasó maga is elvégezhetné, ha a reproductiók tisztábbak, élesebbek volnának. Ugyan ki érzi szükségét annak, hogy magát a reproductiót látva, ilyen leírást olvasson: »Boldog Dénes. Fehér Pálos-ruhában ül, kezeit összekulcsolja, haja, szakálla és bajusza szőke. Előtte az asztalon imakönyv, pásztor bot és püspöksüveg látható« stb. ') Itt a festményekre czélzok, mert a templom történetét összefűzi a kolostoréval.