Századok – 1902

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Zalavár és Pécs Privina tartományában 832

stessel j. zala vár, és pécs privina tartományában. 837 helységek nevei a honfoglalás előtti időbűl napjainkig főn ne maradjanak ; annál könnyebben fönmaradhatott volna egy tekintélyes helység híre, melyhez nevezetes történeti esemény fűződött, ha t. i. az a helység valójában a Zala partján állott volna. Ha Pannonhalma kegyelettel megőrizte Pannónia város és szent Márton emlékét, miért ne őrizhette volna meg a zalai apátság a Dunántúlnak a honfoglalás előtti korból származó egyetlen apátsága, Mosaburg emlékét, melyhez nevezetes történeti esemény : hittérítés, Privina működése, szent Adrián sírhelye fűződött. Nem lehet kételkedni benne, hogy a Xl-ik század magyar papsága, ha más űton nem, legalább hagyomány útján ismerte a mosaburgi régi apátság hírét, s a zalai apátság alapítása bizonyára alkalmúl szolgált volna arra, hogy emléke továbbra is fönmaradjon; de mivel semmi formában sem nyilatkozik valamely jelenség, mely bizonyságot tenne arról, hogy Mosaburg a Zala partján állott, azért nem is lehet Privina székhelyét magyar földön keresnünk. Ш. Befejezésül még egyszer kell foglalkoznom a hamisított oklevelekkel. Hogy Arnulf német királynak — midőn a honfoglalás műve magyar részről még befejezve nem volt, s mielőtt még ő (Arnulf) a magyarokkal szövetséget kötött — a fönhatósága alatt álló tartományokban a salzburgi érseknek adott birtokokról szóló adománylevelét a későbbi uralkodók megerősítették, tekintet nélkül arra, hogy időközben e tartományok egyike, hol egyes adományozott birtokok feküdtek, más hatalom kezébe jutott : még sem tartom ezt a magyar királyságra nézve nagy sérelemnek, mert az Arnulf utódai által kiállított oklevelek némi tekintetben talán csak bizonyítványai annak a ténynek, hogy 890-ben a salzburgi érsekségnek a fölsorolt birtokok adományoztattak, melyekre nézve az érsekség az ő tulajdonjogát a többszöri átíratás vagy megerősítés alapján a változott viszonyok közt is föntartani akarta; de tudjuk, hogy az érsekség czélját el nem érte, mert abban a korszakban, midőn az 1051 és 1057 évi adomány-megerősítések történtek, a dunántúli megyék már Magyarország alkotó részei lévén, a magyar király alapította pécsi püspökség és a zalai convent már tényleg fönnállott. Salamon ugyan nem tudja elhinni, hogy II. Ottó és III. Henrik hamisításokat erősítettek volna meg és oly egyházakat adományoztak volna, .melyeknek hollétét nem tud-