Századok – 1902

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Zalavár és Pécs Privina tartományában 832

834 stessel józsef. az oklevelek mind hamisak, nézetem szerint még sem lehet azokat mellőznünk, mert a Conversio némely adatainak viszhangját adják. Legyen szabad a Privina-megyebeli helységek némelyikére nézve régi földrajzunk érdekében néhány megjegyzést tennem. Az a körülmény, hogy e helységek túlnyomó részét a mai Stiria összes kerületeiben és Karinthiában találjuk, kétségen kívül helyezi, hogy itt laktak a Conversio-ban említett karantánok és szomszédjaik a bajorok; de hogy Magyarország irányában meddig terjedt a IX-ik században a karantánok és bajorok birtoka, azt a mostani magyar határszéleken előforduló Windisch melléknevű helységek és a vend lakosok jelenléte nem bizonyíthatja eléggé. A IX-ik században Stiria neve még nem lévén ismeretes, a stiriai történetíró, Aquilin Jidius Caesar szerintx) az első stiriai határgróf csak a X-ik században for dúl elő, s így a mai Stájerország nagy része a IX-ik században Karin thiával volt egyesítve; hogy azonban a mai Stiriában a vendek hírét sok Windisch előnevű helység, a bajorokét pedig a mai Gratz régi Bayerisch-Gratz neve és Bayerdorf tartják fen, szintén nem szenved kétséget.2) Ott, a hol a lakosok nem változnak, a helynevek is ritkán változnak; ellenben ha a régi lakosokat más nemzetiségű lakosok váltják föl, ezek a régi helyneveknek csak csekély részét szokták föntartani ; a miből következtetem, hogy épen a tények logikája okozta, hogy a Balaton mellékén és Baranyában a magyar honfoglalás után a megelőző századok helynevei is, kevés kivétellel majdnem mindenütt eltűntek, míg a Duna jobb partján lakó tótjaink útján az ottani régi helynevek — úgy hiszem — nagyrészt megmaradtak. II. Midőn a Privina-féle helységek közt épen a ma ismeretlenek sorában látjuk megemlítve Ad Quinque Basilicas nevét, első pillanatra méltán feltűnik, hogy a Névtelen, ki annyira iparkodik a nem német helyneveket mellőzni, itt latin helynevet használ; pedig nem szenved kétséget, hogy annak szláv, de esetleg német nevét is jól ismerte. A mi a Quinque Basilicae különösnek látszó nevét illeti, azt talán a IX-ik század viszonyai közt a térítés idejében meglepőnek tarthatjuk, de korunkban, midőn Ausztriában NeunJcirchen, Yas várme-J) Beschreibung des Herzogthums Steyermark, 1802. II. 2. 1. «) U. о. I. 96—98. 1.