Századok – 1902

Történeti irodalom - Nyári Sándor: A czenstochowai pálos kolostor és magyar műemlékei. Ism. Császár Elemér 77

85 TÖRTÉNETI IRODALOM. A czenstochowai pálos-kolostor és magyar műemlékei. (Le couvent des ermites de St. Paul à Czenstochowa et ses monuments d'art hongrois.) Irta Nyári Sándor. Budapest, 1901. Athenaeum kny. 4-r. 4, 83 1. Kép-mellékletekkel. Finom papiroson, pazar nyomással, előkelő külsőben jelent meg ez a huszonkilencz nagy és több kisebb illusztráezióval díszített munka, magyarúl és írancziáúl, hogy a művelt nyugat is tudomást vehessen róla. Tartalma azonban épen nem méltó a költséges kiállításhoz. Már létrejötte is nagy tévedésnek köszönhető : Nyári a czenstochowai kolostor magyar műemlékeit akarja bemutatni és ismertetni ; ezért közli a huszonkilencz kép reproductióját és leírását, ezért fejtegeti hosszasan a kolostor történetét ; pedig e képek éptígy nem magyar műemlékek, mint Raffaello freskója (Attila Róma előtt) nem magyar, illetőleg nem hun, vagy athenei iskolája nem görög műemlék; és a magyar művészettörténetnek épúgy nincs köze a czenstochowai kolostor történetéhez, mint nincs a vatikáni palotáéhoz. A czenstochowai képeket ugyanis nem magyar képírók festették, hanem - a szerző véleménye szerint — valószínűleg lengyelek, s így reánk csak annyiban tartoznak, hogy a képek nagy részének a tárgya magyar : magyar királyoknak, egyházi férfiaknak arczképei s életük egy-egy mozzanatának megjelenítései. Ennyiben valóban érdekesek, és azt tekintve, hogy milyen kevés magyar tárgyú ábrázolat maradt fön a mult századok festészetében, maguknak az emlékeknek bemutatása képekben épen nem czéltalan. Nyári e képek közlésével nagy hálára kötelezte a kulturhistóriát, mert bár a képek művészi értéke nem nagy, annál becsesebbek tárgyuknál fogva. Megörökítik az egyetlen magyar szerzetes-rend egypár vezető emberét, közöttük olyanokat is, mint pl. a bibliafordító Báthori László, a kiknek működése messze kihatott a rendből, s ha az arczuk vonásai talán nem hívek is az eredetihez, legalább »hagyományozott« arczképeket kapunk róluk s a történelem ezeket is igen megbecsüli; megőrzik továbbá e képek néhány történeti mozzanat emlékét, és a mi a külső jellemző vonásokat, ruházat stb. illeti, valóban megbízható forrásokűl kínálkoznak. A ki majd a magyar pálos-rend történetével foglalkozik, többször fog útbaigazítást keresni az öt freskó és huszonhárom olajfestmény reproductiójánál. Mi része van azonban a magyarságnak a czenstochowai kolostor azon Mária-képében, melyet Nyári egy egész fejezeten végig tárgyal? Eredetére nézve bizanczi, Magyarországon még csak nem is volt, s jelenleg Oroszország egyik templomát éke-