Századok – 1902
Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A budai krónika - III. bef. közl. 810
A BUDAI KRÓNIKA. 829 nál és Richardusnál meglevő, ezen krónikából vett adatok bizonyítják.1 ) Terjedhetett ez a rész I. Endre koráig, kire az ebből merítő Anonymus is hivatkozik.2 ) Különállóan keletkezett krónikáink hun históriája is, mely azonban az V. István korában keletkezett részszel együtt már össze volt forrasztva a XI. századbeli alapforrással, midőn Kézai kezébe került. De ennek a résznek bonczolásába ezúttal nem bocsátkozom; erre vonatkozó tapasztalataimat és nézeteimet külön forrástanulmányban fogom behatóan ismertetni. Behatóan mondom, mert a véleményalkotáshoz az V. Istvánig terjedő szövegeknek a legapróbb részletekig menő bonczolása szükséges. Ehez az V. Istvánig terjedő alapforráshoz járultak azután más feljegyzések, melyek, mint említettük, Róbert Károly uralkodásának végéig, illetőleg Nagy Lajosig terjednek s kétségtelenül ez utóbbi alatt szakadtak meg. Az előadás élénksége és pontossága itt is egykorúságra vall s valószínűvé teszi, hogy időről-időre eszközölt föl jegyzésekkel van dolgunk. Ez a rész az, mely minden valószínűség szerint a budai minorita zárdában keletkezett. Az erre vonatkozó bizonyítékokat összeállította Marczali s így azokat ismételnem nem szükséges; csak arra akarom az olvasót figyelmeztetni, hogy a budai minorita krónika elnevezés nem vonatkoztatható a Budai Krónika családjához tartozó codexekben fenmaradt teljes szövegre, hanem összes krónikáinknak — tehát a Bécsi Képes Krónika családjához tartozóknak is —• azon részére, mely az V. István korabeli krónikát Nagy Lajosig folytatta. E tekintetben különben is nagy a zavar, mert a Budai Krónika, a Budai Krónika családja és a budai minorita krónika közti éles elhatárolást nem szokták eléggé megtartani, a mi félreértésekre adhat alkalmat. Az így különböző részekből megalakult Nagy Lajos korabeli krónika kétféle változatban maradt reánk : az eredetinek kétségtelenül jobban megfelelő s a Budai Krónika családjához tartozó codexekben megőrzött változatban és a Bécsi Képes Krónika variansában. Ez az utóbbi a régi bevezetést (Multipharie—pronior erat) új pathetikus előszóval helyettesítette; a régi genesist, mely a Cliamita eredetet vallotta, ez ellen vitatkozó s a Japhetita eredetet hirdető Hieronymusra és Jose-') Y. ö. Kaindl : Studien z. d. ung. Geschichtsquellen. Archiv für österr. Gesch. Bd. LXXXV. II. 438—480. a) rex Andreas . . . timebat adventum imperatoris Theotonicorum, ut ne ulturus sanguinem Petri regis Hungáriám intraret, ut in sequentibus dicetur. Anonymus, cap. 15.
