Századok – 1902

Értekezések - FERENCZI ZOLTÁN: Kossuth és Wesselényi s az urbér ügye 1846–1847-ben - I. közl. 47

KOSSUTH ÉS WESSELÉNYI S AZ ÚRBÉR ÜGYE. 65 Mindenki belátta, hogy ily apró engedmények csak legyezgetik a jobbágyot, de meg nem nyugtatják; az óhajtott czélra nem jók, azonban alkalmasak a végleges megoldás, a felszabadítás késleltetésére. Az 1840-iki országgyűlés semmit sem tett, midőn az örökváltságot megengedte s a földesúr szabad tetszését meghagyta ; csak azt adta meg, mit a törvény azelőtt sem tiltott. Kényszerített örökváltság kell, mond a Pesti Hírlap 1846 márcz. 19-én. Erre a közvélemény egy lépéssel tovább ment : kényszerített örökváltság kell, de állami közbelépéssel, t. i. állami hitelintézet vagy örökváltsági közvetítő pénzintézet fölállítása által.1) Egyszerre ez lesz a legnépszerűbb théma; a Pesti Hírlap vezérczikkekben tér ki rá s majdnem mindig tovább megy egy lépéssel a közvélemény szerint, egész a statuskölcsön tervéig ; egyszersmind vezérczikkben közli a gróf Batthyány Gusztáv és Kázmér-, a Bezerédj István-féle és pár más, különben elég gyéren mutatkozó örökváltsági szerződéseket. Végre 1846 junius 8-án maga az ellenzéki nagy értekezlet is magáévá tevén az örökváltságot az állam közbejöttével, a nézetek két irányban oszlottak meg : egyik rész az állam által felveendő és a közadóból fedezendő államkölcsön útján egyszerre kívánta volna a földesúrnak kiadni a kárpótlás összegét; a másik rész államkötvények kibocsátását javasolta, melyek évi sorsolását és kamatját biztosítaná az állani, s tudjuk, hogy ez is ment keresztül. E tekintetben 1846 augusztusában a nézetek már meg voltak érve. Ámde Wesselényi, noha végczélnak elismerte az örökváltság ilyen megoldását, de az idézett röpiratok elveit nem helyeselte most még. Kossuthnak 1846 május 7-én írt levelében — világosan féltvén az erdélyi úrbéri törvény ügyét — a föld teljes felszabadítását most, átmenet nélkül, ostobaságnak s ajtóstól a szobába beesésnek nevezi, mely a vesztésen aggódó nemességet csak elijeszti és ingerli, a népet lehetetlen vágyakba izgatja, mi a galicziai véres események hatása alatt még veszedelmesebb. »S mégis beszélik, — teszi hozzá — hogy ezen oktalan, mondhatni vétkes javallat még a pesti közgyűlésen is meg fog pendíttetni.« Érti a jun. 8-ikára kitűzött ellenzéki értekezletet. Pedig mikor e levelét írta, a terv már készen volt; az eszmék, mondhatni máról holnapra már megérve, oly tisztán léptek elő mint a sziklák vize s a pesti értekezlet egy hónap múlva egyhangúlag fogadta el a tervet. Tegyük hozzá, hogy ebből a pár évből könnyű volna a lapokból 40—50 vagy még több czikket is összeszedni e tárgyról, s ') Pesti Hírlap, 184G. ápr. 26. 658. sz. SZÁZADOK. 1902. I. FÜZET. 5