Századok – 1902
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: János király és a római szent-szék - I. közl. 697
700 fraknói vilmos. Azonban mielőtt Frangepán Magyarországba érkezett, november 11-ikén Zápolyai János magyar királylyá megválasztatott. Noha e szerint trónját a pápa közreműködése nélkül nyerte el, megtartásához a szent-szék támogatását nem nélkülözhette. Ezért Jozefies Ferencz zengi püspököt Rómába küldötte, hogy trónraléptét és hódolatát bejelentse. Ez deczember 12-ikén Yelenczébe érkezett,1 ) és néhány nap múlva folytatván útját, az év végén már Rómában volt. Ellenben Ferdinánd, a kit deczember 16-ikán a pozsonyi országgyűlés választott meg királylyá, a pápához, tekintettel arra a feszült viszonyra, mely közte és császári bátyja között fennállott, sem követet, sem jelentést nem küldött.2 ) Megelégedett azzal, hogy Pucci Lőrincz bibornokot, mint az osztrák tartományok protectorát tudósította megválasztatása felől.3 ) Ilyen körülmények között VII. Kelemen nem habozott Jánost Magyarország törvényes királyának elismerni, és követét megfelelő fogadtatásban részesíteni. A zengi püspök, mikor előtte megjelent, hosszabb beszédben adta elő megbízatását. »Nem azért jöttem — így kezdé — hogy édesen folyó szavakkal, kicsiszolt szónoklattal szentséged füleit elbájoljam, hanem azért, hogy világos és egyszerű szavakkal legkegyelmesebb uralkodóm fiúi engedelmességét és hódolatát, melyet szentséged és a római egyház iránt táplál, tolmácsoljam, ... őt és országát szentségednek alázatosan ajánljam.« Azután szólott a csapásról, mely Magyarországot érte. »Ki az — kérdi — a kinek egy ország enyészete ne fájna? Ki kinek szemeiből egy jeles fejedelem és számos főember kegyetlen halála könnyeket ne facsarna ? De ne gondolja szentséged, hogy a török császár most már ki van elégítve; elbizakodva újra hadat gyűjt, hogy jövő tavaszszal egész Magyarországot s azután a többi keresztény fejedelmek országait foglalja el . . . Gondolja, meg szentséged, hogy ez a félelmes ellenség 1) Diari di Marino Sanuto, XLIII. +27. ") Perez császári követ 1527 február 14-ikén említi, hogy ezt a pápa rossz néven vette. Calendar, III—II. 68. 3) Ezt a bibornok alább idézendő nyilatkozatából tudjuk.