Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Mittheilungen der Ševčenko-Gesellschaft der Wissenschaften in Lemberg - 688

688 tárcza. melyet mutatványul a »Magyar Czímeres Emlékek« I. füzetéből közöl. — Wertner Mór újabb tanulmányt tesz közzé »Nemzetségi kutatások« czímmel, tisztázva a G átkeled. Gyurka és Péter comes (de genere Gurka), Hont-Pázmán, Káron, Katisz és Korzán nemzetségekre vonatkozó adatokat, melyeket a következő füzetben a Ludány, Miskócz, Szalók, Száty, Szidó, Turul, Vaja, Zágráb és Korpás meg Zud nemzetségekre vonatkozó kutatásokkal egészít ki. —- Kubínyi Miklós az árvái várkápolna egyik legújabban felfedezett sírboltját s az ott talált koporsók feliratait ismerteti. — Mocsáry István a nagyiváni Fekete család genealógiáját közli. —• Kisebb közlések : Varjú Elemértől Pozsony város czímerlevelei 1436-ból ; Pór Antaltól I. László veszprémi püspök származása és Dénes kalocsai érsek (1350 —1355) nemzetsége; Wertner Mórtól Még egyszer Hunyady János származásáról. — A negyedik füzetben Varjú Elemér terjedelmes értekezése : A Szalók nemzetség (színes czímerképpel) olvasható, mely díszesen kiállított különlenyomatban is megjelent. — Illéssy János a kihalt, elfeledett Bellaji Bellavics család emlékét újítja fel az Országos Levéltárban őrzött oklevelek alapján. •— Kisebb közlések : Tinódi Sebestyén armalisa (kivonat az Erdélyi Muzeum e tárgyú közleményéből), továbbá Kállay Ubultól Adalékok az Aba nemzetség genealógiájához. — Az egyes füzetek tárczáit szakirodalmi közlemények, könyvismertetések, bírálatok stb. töltik be. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1901. — MITTHEILUNGEN DER SEVCENKO-GESELLSCHAFT DER WISSENSCHAFTEN IN LEMBERG. X. évf. 1901. I—VI. (39—44.) szám. A 39-ik szám Konyskyj Sándor kis-orosz költő és aesthetikus (f 1900. szept. 29.) emlékezetének van szentelve. Hrusevskyj Mihály írta meg a kiváló férfiú életrajzát, röviden, de jellemző vonásokkal. Közli Sevcenko Tárásznak Konyskyj hagyatékában talált néhány költeményét és ennek Sevcenko költeményeiről írt aesthetikai értekezését. -— Kolessa Sándor az ukrajnai irodalomra vonatkozó történeti kutatások jelen állásáról (kezdve a legrégibb korszakkal) közöl — a társaság elfogult irodalmi felfogását tekintve — eléggé tárgyilagos tanulmányt. — Kopac Iván nyelvészeti kérdésekkel foglalkozik, míg Franko Iván Sumlanskyj püspöknek egy XVII-ik századbeli költeményét, Markevyc Elek pedig »Az asszony teremtése« czímű népies paródiát közli. A 40-ik számban Domanickyj Bazil a híres Nalyvajko-féle kozák felkelés történetét helyezi új világításba s fűz hozzá újabb