Századok – 1902
Történeti irodalom - Bunyitay Vincze; Rapaics Rajmund; Karácsonyi János: Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. I. köt. Ism. Révész Kálmán 654
658 történeti irodalom. 658 is, ezután maga az okirat, majd a külső czím, végül az okirat anyagára, alakjára vonatkozó megjegyzések, a levéltári jelzés, a netaláni korábbi kiadások megjelölése, a közlő egyéb észrevételei és neve. A kötet végén latin nyelvű betűrendes Index nominum, locorum et (magna ex parte) rerum, emeli a kiadvány értékét s teszi könnyebbé annak kezelését. A XYI-ik század tíz esztendejéből 514 darab okiratot vagy másnemű emléket összegyűjteni, időrendbe szedni s a tudomány kívánalmainak megfelelő módon és alakban közzétenni, oly nagy és szép munka, melyért a nagyérdemű gyűjtők és kiadók őszinte elismerést és köszönetet érdemelnek. Kiadványuk értékét legkevésbbé sem csökkenti a Bunyitay előszavában is őszintén elismert az a tény, bogy a gyűjtemény korántsem teljes, mert a dolog természeténél fogva teljes nem is lehet. Az ezután előbukkanó vagy felkutatandó anyag a pótkötetekben lesz közölhető. A kötet így, a mint van, történetírásunkra nézve nemcsak hiányt, szükséget pótol, de valóban nagyértékű. Azt azonban már nem írhatjuk alá, a mit Karácsonyi az 556-ik lapon mond, midőn így szól : »Még a felületes szemlélő is látja, hogy mi minden oly adatot összeszedtünk, a mi a vallásos állapotokra akármily távolról is fényt vet.« Nem szólva arról, hogy ez állítás egyenes ellentétben van Bunyitaynak fentebb idézett, egészen helyes és igaz nyilatkozatával, mindjárt felsorolhatok néhány adatot, a mit a kiadványban nem találunk. Nem találjuk ugyanis felemlítve, hogy Preiszner Tamás Leibitzon már 1520-ban lutheri szellemben prédikált s hogy Lomniczai Horváth János szepesi prépost már 1521 nov. 20-án körlevelet bocsátott ki Szepeshelyen a lutheránusok ellen.1) A lutheránusok ellen hozott ismeretes budai és rákosi törvényczikkek közölve vannak, de már a hatvani országgyűlés pótlékát : et bona eorum fisco regio, dominisque terrestribus, ubi reperti fuerint, applieentur; valamint az 1526 április 29-iki királyi kijelentést, mely a hatvani gyűlés végzéseit érvényteleneknek nyilvánítja, s melyet az országgyűlés tagjai is elfogadtak, hiába keressük a gyűjteményben. Nincs meg a többször idézett Szerémi azon adata, hogy Báthori István 1525-ben három lutheránust megégettetett, Werbőczi István pedig nyolczat megkínoztatott.2 ) J) Hradszky József : A XXIV királyi plébános testvérülete és a reformáczió a Szepességen, 306. 1. 2) Wenzel Gusztáv : Szerémi György emlékirata, 76. 1.
