Századok – 1902

Értekezések - FERENCZI ZOLTÁN: Kossuth és Wesselényi s az urbér ügye 1846–1847-ben - I. közl. 47

58 FF.REXCZI ZOLTÁN. technológiai botanika, technológiai mineralogia, építészet és rajzolás, magyar kereskedelmi könyvvitel, mesterinas iskola, magyar nyelv, franczia nyelv ; de azt tudom, hogy az ausztriai kormány a bécsi kiállítás költségeire 80,000 pfrtot, a franczia a párisira 300,000 frankot adott, s én teremtsem ki 1000 írtból — megőszülök bele ! — Nagyszerű sorsjátékot rendezek 20.000 pfrt értékig iparmtívekben, — az első nyeremény lesz egy hölgyhálószoba minden legkisebb készülettel 5000 pfrt értékben ; minden szeg magyar mű, — a bécsi királyi lak nem mutathat hasonlót ; — meg akarom mutatni a gazdag magyar uraknak, hogy nem kell külföldre menniök palotáik bútorzatáért ; — második nyeremény egy fegyvertár 1200 pfrt értékben; — aztán egy férfi dohányzó terem 1000 frt ; — asztali készület 24 személyre, thea készület 12 személyre sat. De legalább 30.000 sorsjegynek kell elkelni, hogy kijöjjek. 40 ezernek, hogy a kiállítási költségeket fedezni tudjam (egy jegy ára egy frt) ; —• a látogatási díjakat felemészti a médaillé jutalmazás, mert egyetlen arany médaillé 70 pfrt; csak 15 aranyat adjunk, már 1050 frt. s 6300 látogató kell. hogy ezt fedezze ; hát a tömérdek felvigyázó személyzet, nyomtatás, kárpótlás sat. -— megőszülök bele. TJtolsó kiállítás melyet én rendezek. A védegyesület megtermette gyümölcsét : a hazai iparnak gyökereit földbe bocsátá kiirthatlanúl. de közvetlen aktiv működéséhen felakad — pénze nincs — sa magyar indolentia. az elhamvadó szalmaláng ! — senki nem segít, senki nem enyhít gondjaimon. Oh barátom ! beh gyáva nép vagyunk. — Az iparműtárt mégis megteremtém ; de mily csonkán ezt is ; mennyit rimánkodtam, hogy az alapítványjegyek árát küldjék be április végéig, miszerint a mostan vásárra sortirozott gyüjtelékkel nyithassuk meg a tárt. Gondolod, tették? Nem küldtek be 10,000 frtot ; most vásár alatt, mikor már késő, tán beküldenek ismét vagy 5—6 ezeret ; de a tervezett 100,000 frt össze nem jő két év alatt is. Sikertől függesztik fel részvétüket, s felejtik, hogy előleges részvét a siker feltétele. — Azonban ezt már megszokám. Az iparműtárt a vásár második hétfőjén mégis megnyitom. Gyárállításba ez idén nem fogok ; nincs pénz. Nagy az inség tavalyról ; ez idén még nagyobb lesz, az Istenek is ellenünk esküsznek. De a gyáralapító társaságnál csakugyan reámentünk, hogy már csakugyan építi Budán a nagyszerű gyapjufonó gyárat. A fiumei vasútnál van azonban a legirtózatosb küzdelmi tér. Széchenyi be nem éri azzal, hogy a hatalommal rendelkezhetik ellenünk ; ármányhoz is nyúl. Ki győzzön ellene ? Kivált miután a gyáva fiumeiak vakon bókolnak tekintélyének, mely őket semmivé teendi.