Századok – 1902

Értekezések - FERENCZI ZOLTÁN: Kossuth és Wesselényi s az urbér ügye 1846–1847-ben - I. közl. 47

KOSSUTH ÉS WESSELÉNYI S AZ L'RBÉR ÜGYE. 59 Széchenyi ö excellentiája komoly szavakkal biztosit, hogy a fiumei ügynek barátja ; nekem szörnyű jó tanácsokat adott ; intett, siessek a concessió kéréssel ; ha még oly felületesek is az élőmunkák, csak nyújtsam be ; majd segít ő. — Azonban mit teszen kéz alatt ? Bécsben a magyar urak közt aláírási ívet köröztet Sopron-trieszti vasútra ; Angliában ágense Blackwell által egy mappát circuláltat a financziális világban, melyen a magyarországi vasúthálózat le van rajzolva. Ott van Sopron—Varasd—Marburg. Balaton—Marburg, Mohács—Pécs — Kanizsa—-Marburg, Vukovár — Zágráb—Marburg; szóval van minden és mind Trieszthez; a magyar tengerparthoz semmi. Ezen tervére capitalistákat szerez, aláírásokat colportiroztat, s ép azon házaknál is, melyekkel mi vagyunk összeköttetésben, argumentumul használván, hogy tervünket a kormány sohasem fogja pártolni. — Ez mind tény, — bírjuk a mappát Angliából. Mi tehát terve ? Minket bele akart vinni, hogy csak készíttessük minél felületesebben az előmunkálatokat, miszerint azt a consilium által in sensu legis visszavettethesse ; azalatt ő Angliában a pénzt a Vukovár—Zágráb — Trieszti vonalra kicsinálja ; a concessiót magának könnyen kieszközölje s így mi megbuktunk ; mert ha Vukovártól Zágrábon át Trieszthez parallel vonala lesz concessionálva : a mi aláírásaink semmit sem érnek : nem lesz oly bolond külföldi tőkepénzes, a ki egy garast is befizessen. — A magyar pedig ? hol veszel Magyarhonban 100,000 embert, a ki 200 frtos actiát vegyen? bár tehetné, mert 7 — 8 év alatt 10 pcentes rátákban kellene csak befizetni, s ez bizony meg nem ölné, a magyar kereskedés önálló jövendője pedig meg volna mentve ; de más agyagból kellene gyúrva lennünk, hogy megtegyük ; ámbár a trieszti vasút már az idén Ciliiig" megnyílik ; s ha még egy évet elvesztünk, ha a kereskedés ezen vonalnak vette útját, egy örökkévalóság sem segít többé. Politikai reform-mulasztást in casu pessimo egykori revolutió orvosolhat. — Ezt semmi. Nekem védtervem volt : mihelyt a vonal egy részére (a Száva és Károlyváros között) elkészülünk az előmunkálatokkal, azonnal concessiót kérni, feltartva a vonal továbbvitelét ide Vukovárig a Dráva völgyén, hogy a szomszéd magyar megyék sympathiáját biztosítsuk, amoda Eiuméig ; s hogy az aedilis directiót, melynek vizsgálatától függ a tervek jóváhagyása, érdekünkbe vonjuk s a superrevisió stádiumát megkíméljük : nagy ügygyel-bajjal reábírtuk a fiumeieket, hogy magával az aedilis directióval csináltassuk az élőmunkákat ; — folyamodtunk — megtagadták a consiliumnál ; — újra folyamodtunk ; a megbecsülhetlen derék Batthiánvi Kázmérral csúsztunk, másztunk, antichambriroztunk fűnél-fánál, fenyegetőztünk, hízelegtünk a nádornál, — és megadták. (Széchenyi