Századok – 1902
Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A budai krónika - I. közl. 615
A BUDAI KRÓNIKA. 625 Károly halálát és temetését is, mely fejezetek a Budai Krónikán kívül egyik codexünkben sincsenek benne, illetőleg egyikben sem maradtak fen; — ha hozzávetjük, hogy ezek után a codex Küküllei művét hozza, még pedig abban az alakban, a mint a Budai Krónikában fenmaradt : hogy hozza a Budai Krónikának Nagy Lajos halála utáni részét is, és hogy mindezeket a lehető leghívebben a Budai Krónika szövege után adja : senki sem kételkedhetik benne, hogy írója a Budai Krónikát másolta. A Budai Krónika szövegén kívül azonban van még két eredeti része is : egyik Nagy Lajos történetének 1345 —1355 közé eső eseményeit tárgyalja bámulatos hűséggel és néha költői lendülettel, a másik pedig Magyarország, különösen Nagyvárad vidékének történetét 1474—1479 közt, igen töredékesen és keserű gyűlölettel Mátyás király ellen. A Dubniczi Krónikát tulajdonképen ez a két eredeti része teszi értékessé, minthogy különben nem volna egyéb a Budai Krónika szolgai másolatánál.1) Az eddigiekből tehát kiviláglott, hogy a Budai Krónika a maga családjának legszélső tagja, mely már a Sambucuscodexénél is rövidebb szöveget ad, s az Acephalus- és Sambucus-codexhez való közeli rokonsága mellett sem vallhatja ezek egyikét sem közvetlen ősének, maga azonban közvetlen őse a róla másolt Dubniczi Krónikának. Az Acephalus-codexliez igen hasonlónak kellett lenni a Sambucus-codex mintájának (az Acephalus-codex a Telegdi Csanádról szóló betoldás miatt nem lehetett az), mert a Sambucus- és Acephalus-codexek — eltekintve az utóbbinak hosszabb bővítéseitől — mindig feltűnően egyeznek, míg a Budai Krónika — mint láttuk — az eltéréseknél határozottan elválik e szövegtől. Hogy pedig a Budai Krónika directe sem az Acephalus, sem a Sambucus-codexből nem keletkezhetett, azt — mint már említettem is — bizonyítja, hogy az alapúi használt codexben benne volt IY. László megöletésének és eltemettetésének a Pozsonyi Krónikában is meglévő elbeszélése, és hogy a végfejezet is — úgy látszik — a Sambucus-codex, sőt az Acephalus-codex végfejezeténél is teljesebb alakban a Lajost koronázó főpapok listájával volt meg. Ezenkívül az Acephalus-codex már önálló betoldásai miatt sem lehetett a Budai Krónika közvetlen őse, a Sambucus-codex pedig azért nem, mert ebből a codexből — való') Y. ö. A dubniczi krónika cz. értekezésemet. Századok, 1899. 226, 342, 411 és köv. 11.
