Századok – 1902

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A budai krónika - I. közl. 615

624 DOMANOVSZKY SÁNDOR. van befejezve, t. i. a Kaprinai-codex, melynél az Acephaluscodex vége még bővebb alakban fordul elő. Ezekkel homlokegyenest ellenkezően foly tovább a Budai Krónika, elmondva a visegrádi tanácskozást, néhány incidentiát, mely a sáskajáráson kívül mind visegrádi eseményeket tárgyal, majd a király halálát és a temetési pompákat, átszőve Csanád esztergomi érsek halotti beszédével s befejezve az elbeszélést Károly király haláláról szóló metrumokkal. A Budai Krónika ezen alakjában — Róbert Károly történetének ezen befejezésével, melyhez még Kíiküllei krónikája járál és a királyok rövid történetei I. Mátyás moldvai hadjáratáig — semmiképen sem lehetett a Sambucus-codex őse. De nem lehetett az, a Budai Krónika bevezetésétől és végétől eltekintve sem. Erre csak egy bizonyítékot akarok még felhozni. A Budai Krónika, mint már említettem, közli Küküllei krónikáját, de a Thuróczi által fentartott alaktól különbözően. A különbség részletezése későbbre való; itt csak egyet említek, az első fejezet egy különbségét, hogy t. i. a Budai Krónika Nagy Lajos megkoronázásánál közli a jelenvolt főurak és főpapok jegyzékét, a mi Thuróczi egyébként teljesebb szövegében nincs meg. De megvan a főpapok ezen listája a régibb codexek végfejezetének legbővebb variansában, a Kaprinai-codexben. Csak két főpap neve : Mesko veszprémi és Kálmán győri püspöké maradt ki. Ha tehát a Budai Krónika Küküllei elbeszélését e végfejezet variansából bővítette, akkor oly codexből kellett másolnia, melyben ez a fejezet megvolt, mégpedig a legbővebb változatban. Ez esetben pedig nem a Budai Krónika bővült a Sambucus- és Acephaluscodexeken át Bécsi Képes Krónikává, hanem inkább a Sainbucus-codex valamely közeli rokona vagy őse változott és részben rövidült Budai Krónikává. A Budai Krónika családjának negyedik tagjáról, a Dubniczi Krónikáról, eddig még nem volt szó, minthogy ez a codex — melyet minden valószínűség szerint Drágífy Bertalan impulsusára írtak és Íratása után is még a Drágffyaknál vagy valamely velők összeköttetésben álló kolostorban vagy káptalannál őriztek — már a kinyomtatott Budai Krónika másolata. Az 1—5, továbbá a 21 — 22 és 24-ik fejezetet s néhány betoldást a Bécsi Képes Krónikából vett ugyan át, néhány betoldás pedig megint más codexekből került bele, de ha a többi részeknek a Budai Krónikához való szoros ragaszkodását — még a hibákban is — tekintetbe veszszük s ha ezek után még hozzáteszszük, hogy a Dubniczi Krónika végig hozza Róbert Károly történetét, a visegrádi conferentiát.