Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Prosvjeta 592

592 tárcza. összeköttetésben állott az elégedetlen magyar főurakkal. Mint XIV. Lajos franczia király barátja, ennek lengyelországi követe előtt három ízben beszélt Zrínyi Miklós nagy terveiről, ki felkelést akart szervezni Magyarországban a bécsi udvar ellen, s azon fáradozott, hogy ehez Szilézia és Morvaország is csatlakozzék. (Revue d'histoire diplomatique. 1893. VII. köt.) 4. Patsch Károly: Római telepek az imoti mezőn. (295 — 344. 11.) Térképpel és 37 ábrával. 5. Ippen Tivadar: Régi emlékek Albániában. (511 — 532. 11.) Ezen 30 ábrával illusztrált értekezés a Skutari környékén levő római telepekre vonatkozik, főkép Balesium, Alessia és Drivastum római városokra. 6. Truhelka Giro: Hogyan és mily föltétel .alatt hódoltak meg a horvátok a magyar királynak ? Qualiter et quo pacto dederunt se Chroates regi Hungáriáé? (581—586. 11.) Az értekező a Tamás spalatói főesperesnek tulajdonított acta pactorum kérdésében Krsnjavi Izidornak e tárgyról a zágrábi orsz. levéltári Vjestnikben közölt és német nyelven külön is megjelent fejtegetéseihez csatlakozik.1) VI. PROSVJETA. (Közművelődés.) Szerkeszti Laszowski Emil. Zágráb, 1900. VIII. évf. 1. Jelic Lukács: A mi emlékeink Velenczében. (14. 1.) Az értekező oklevelek alapján közöl a horvátoknak Velenczéhez való viszonyára vonatkozó adatokat a legrégibb időktől Velencze bukásáig. 2. Tomicic Iván: A Vojnovicsok. (69. 1.) A csálád néhány kiváló tagjának életrajzát és arczképét közli. 3. Bucar Ferencz : Vergerius Péter Pál és a horvát protestáns irodalom. (183 — 200. 11.) Vergerius P. P. Capodistriában született 1498-ban; őse a hasonló nevű középkori humanista. Modrusi, utóbb (1536 —1548) capodistriai püspök; 1545-ben mint pápai követ időzött Németországban ; itt könyvet írt »Adversus apostatas Germaniae« czimmel ; mégis gyanúsították, hogy a protestánsokhoz húz és nem lett bibornokká. János nevű testvére, a ki pólai püspök volt, a protestánsokhoz csatlakozott. Rómába idézték, de nem ment el, hanem igazoló iratot küldött 1546-ban a tridenti zsinatnak, melyet azonban szavazat-többséggel elvetettek, mire 1547-ben nyiltan protestánssá lett, és előbb Helvécziába, utóbb AVürtembergbe költözött, hol a protestáns irodalom terén nagy tevékenységet fejtett ki. Meghalt Tübingenben, 1565 okt. 4-én. Az értekező ismerteti Trüber Primus, Ungnad Kristóf s mások tevékenységét a horvát protestáns irodalom terén. 4. Devcic Iván : Egy lap a horvát történelemből a XIX-ik ") Olv. Századok, 1900. 924 és köv. 11.