Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Prosvjeta 592

tárcza. 593 század elejéről. (287. 1.) Közli Napoleon (Beauharnais) Eugén olasz király 1809 decz. 9-én Yillachban kelt kiáltványát, mely szerint Illyria lakói a következő vasárnapon mise után a franczia császárnak és Itáliának kötelesek hűséget esküdni ; azután ismerteti Illyria katonai szervezetét a franczia uralom alatt. 5. Emlékezés Zrínyi Péter bánra. (295 — 296. 11.) Apró adomák és feljegyzések Zrinyi Péterről. 6. Bojnicic Iván: A nemesség történelmi kifejlődése. (278 — 310. 11.) Ismerteti az európai országok nemességének keletkezését és fejlődését. Az első fejezetben szól a magyar és horvát nemességről. Kifejti, hogy a horvátok magyar nemességet kapnak ; azonban van horvát ősnemesség is : a tizenkét horvát ősnemzetség leszármazói. Vitatja továbbá, hogy maguk a magyar királyok is adományoztak horvátoknak horvát nemességet, s e tekintetben hivatkozik e tárgyról német nyelven írt munkájára. Az utolsó fejezetben kimutatja, hogy szerb, montenegrói és bolgár nemesség soha sem létezett és ma sincsen. 7. Bucar Ferencz : Horvát protestáns irodalom a reformáczió korában. (350 — 759. 11.) Főkép Trüber Primus (szül. 1508-ban) irodalmi munkáságával s a németországi Cyrill és glagol betűs horvát protestáns irodalommal foglalkozik. Ez a legkimerítőbb tanulmány ezen tárgyról. 8. Laszowski Emil : Bajzok Kuripesics útleírásából. (386 és köv. 11.) Kuripesics 1530-iki konstantinápolyi útleírásában a magyar-horvát végvárak rajzait is közli rövid észrevételekkel. Laszowski itt e rajzokat ismerteti. 9. A boszniai vagy diakovár-szerémi püspökség. (551 és köv. 11.) A boszniai püspökséget névszerint először II. Sándor pápa említi 1067-ben, Péter diokleai érsekhez intézett levelében. Eddig a boszniai püspökség a spalatói érsekségnek volt alárendelve ; ekkor a pápa déli Horvátországra nézve Antivariban külön érsekséget alapított, melyhez a boszniai püspökség is tartozott, a XII-ik században azonban már a raguzai érsekség alatt állott. A bogomil eretnekség terjedésével a kalocsai érsek, hogy ez eretnekséget kiirthassa, kérte, hogy Bosznia egyházi kormánya reá bízassék, mit IX. Gergely ideiglenesen meg is engedett, de azon volt, hogy Boszniában több püspökséget alapítson, mert így remélte inkább az eretnekség kiirtását. Ebben különösen buzgólkodott Kálmán szlavón herczeg. Így létesült Vrhbosznában (ma Sarajevo) egy új püspökség, melynek Kálmán az alsó-végek tizedét, azután Diakovárt adományozta. A boszniai püspökséget 1247-ben a pápa IV. Béla kívánságára a kalocsai érsekség joghatósága alá helyezte, mely alatt maradt a zágrábi érsekség felállításáig. 10. Tomicic Iván : Mollinary és Buzilic tábornokok életrajza.