Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Glasnik zemaljskog muzeja u Bosni i Hercegovini 591

tárcza. 591 SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1900. V. A BOSZNIAI ÉS HERCZEGOVINAI ORSZÁGOS MÜZEUM ÉRTESÍTŐJE. (Glasnik zemaljskog muzeja u Bosni i Hercegovim.) Szerk. Hörmann Konstantin. Sarajevo, 1900. XII. évf. I—IV. köt. 1. E. M. A diokleai királyság. (1 — 64. 11.) A szerző folytatja a királyság történetét 1180-ig, midőn annak egy része (Zeta) szerb secundo-genitura lett, másik része pedig Horvátországnak, illetőleg Szent István koronájának joghatósága alá került. Ismerteti Dioklea belső állapotait, azután részletesen tárgyalva az egyes királyok uralkodását, szól a királyság hanyatlásáról s Diokleának byzanczi és szerb főhatóság alá jutásáról. A szerzőnek kevés megbízható anyag állott rendelkezésére ; főforrása a Regnurn Slavorum sew Gothorum krónika, melyet azonban csak óvatosan lehet használni, mert sok benne a mese. 2. Ippen Tivadar: Tiégi templomok romjai Albániában. (83—96. 11.) E templomok jobbára a XIII-ik századból valók ; némelyikről egykorú oklevelek is megemlékeznek. A szerző több ábrával illusztrálja dolgozatát. 3. Jelavic Vjekoslav : Köprili-Achmet nagyvezér. (195— 212. 11.) Köprili Mohamed nagyvezér 1661-ben halt meg, utóda fia, a 26 éves Köprili Achmet lett. Az apa sem írni, sem olvasni nem tudott, de fiát nagy gonddal neveltette. Ez nagy kedvelője volt a tudományoknak, hadjáratai alatt is foglalkozott velők s a török írókat és költőket magas állásokra emelte. 1676 okt 30-án halt meg. Az értekező egész életpályáját megrajzolja ; velenczei, franczia, lengyel és magyar hadjáratait s a szent-gotthárdi csatát is részletesen leírja. Minket főkép az érdekel, a mit Zrínyi Péter összeesküvéséről és a költő Zrínyi Miklós terveiről mond. 1670 január-havában érkezett Konstantinápolyba Zrínyi Péter követe, Bukovácski Ferencz kapitány, ki a magyar és horvát összeesküvők nevében 60,000 tallér évi adót igért a portának, ha a német és jezsuita iga alól felszabadítja az országot. (Jegyzetben szó szerint van közölve Casanova bécsi követ konstantinápolyi jelentése e tárgyban, 1670 január 15-ről.) A nagyvezér nem fogadta el az ajánlatot. Bukovácski junius-hóban, tehát mikor Zrínyi és Frangepán már fogságban voltak, megújította ajánlatát, de a nagyvezér még határozottabban visszautasította, mert küszöbön állott a töröklengyel háború s a törökre nézve kívánatos volt, hogy ez alatt I. Lipót semleges maradjon. Különben a nagyvezér nem is bízott Zrínyi Péter ajánlatának őszinteségében, mert eddig a török legfélelmesebb ellenségének mutatta magát. Zrínyi Miklósra nézve a következőket jegyzi meg az értekező : Szobieszki János, a későbbi lengyel király, nagy ellensége volt a bécsi udvarnak és benső