Századok – 1902

Történeti irodalom - Biás István: Adatok a Teleki-könyvtár alapításának történetéhez. Ism. Naményi Lajos 577

578 történeti irodalom. található bejegyzéseket. Régi szokás ugyanis, hogy a könyvgyűjtő bejegyezte a könyv lapjára : kitől, mikor szerezte a könyvet ; és így ezen az alapon meg lehetne állapítani, mikor kezdett egyikmásik könyvtár-alapítónk könyveket gyűjteni s mikor határozta el könyvtárának közhasználatra való bocsátását. A Teleki-könyvtárról is csak annyit tudtunk eddig, hogy a XVIII-ik században alapította gróf Teleki Sámuel alkanczellár s hogy az 1798-iki oklevél családi hitbizománynyá tette;1) mégis kétségtelennek látszott, hogy a könyvtár alapját a gróf már előbb megvetette. A fent czímzett kis füzet biztos dátumot nyújt az alapításra nézve. Közli ugyanis Mihelyes János naplójának idevágó részletét, ki mint udvari secretarius és bibliothecarius feljegyezte, hogyan határozta el magát az alkanczellár e könyvtár alapítására és minő rendszerrel végeztette a könyvtár lajstromozását 1794 januárius végéig. Becsesek e naplójegyzetek, mert bepillantást engednek abba is, minő elveket valósítottak meg a XVIII-ik században a könyvtár-rendezés terén. Furcsaságképen feljegyezzük e belyen, hogy a könyvek számozása a katalógus készítésénél mindjárt megtörtént, de a rendezést nem hajtották egyidejűleg végre, hanem utólag kellett a sok ezer könyv közül a megfelelőt kikeresni. — A könyvtár, alapításakor 13,000 kötetből állott és 60,000 forintba került. Biás István jól tenné, ha az említett naplót egész terjedelmében kiadná. Mihelyes János az ő bizalmi állásánál fogva bizonyára sok oly feljegyzést tett, a mi a történetírókat érdekelné. Ennél a füzetkénél is kár volt elhagyni azt a lajstromot, melyet Mihelyes — ha latinál is — a könyvekről összeállított. Legalább megtudtuk volna, minő ízlése volt gróf Teleki Sámuelnek a könyvgyűjtés terén. XÍAMÉNYI LAJOS. ') Olv. Magyar Minerva, 1900. 221. 1.