Századok – 1902

Történeti irodalom - Győry Tibor: Morbus hungaricus. Ism. –t–s. 575

575 történeti irodalom. Morbus hungaricus. Orvostörténelmi tanulmány. Eredeti kútfők alapján irta Gyó'ry Tibor. Budapest, 1901. Pesti Lloyd-társ. kny. 8-r. 196, 4 1. A szerzőnek egyetemi magántanári habilitatiójára készült az előttünk fekvő könyv, melynek tárgya s részben tartalma is, nem ismeretlen olvasóink előtt azon érdekes és tanulságos dolgozat után, melyet a szerző »Adatok a morbus hungaricus történetéhez« czímmel most két éve tett közzé folyóiratunkban.1) Orvostudományi, sőt katonai szempontból is több helyen kellő méltatásban részesült már e munka,3

) Néhány szóval mi is felhívjuk reá más oldalról olvasóink szíves figyelmét. A hazai orvosi történelem eddig úgyszólván parlagon hevert. Hogy annak szakszerű mívelését és egyetemi előa'dások révén való terjesztését a budapesti egyetem orvosi kara dr. Gryőry Tibor habilitatiójával lehetővé tette, ezért csak elismerés illeti a kart, de elismerés illeti dr. Győryt is, a ki a kar e méltánylását egész eddigi munkásságával, első sorban pedig a Morbus hungaricus-ról írt monographiájával valóban megszolgálta. Azonban a történetírót is közelről érdekelheti az orvosi történelem egyetemi kathedrája, mert hazai históriánknak épen azon adatait, melyek tárgyuknál fogva úgyszólván sohasem kerülnek más mint orvosi kutató szemei elé, annak lesz leginkább módjában beszolgáltatni hazánk történetéhez, a ki azok felkutatásával és feldolgozásával hivatásszerűen foglalkozik. 8 e tekintetben megnyugvással tölthet el bennünket az a programm, melyet Győr y csak nemrég, magántanári próbaelőadása alkalmával adott,3) kifejezvén egyebek között, hogy az a kölcsönhatás, melylyel a sociális viszonyok és a járványok egymásra mindenkor voltak, oly tudományosan méltatandó történeti anyagot képez, melyet a kultúrtörténet számára csak az orvos-történész készíthet elő pathologiai és epidemiológiai szakismeretei alapján. A morbus hungaricus is ily járvány volt, de Gryőry munkájának megjelenéseig sem az orvosok, sem a történészek nem tudták biztosan, hogy az orvostan mai nomenclaturája szerint tulajdonképen micsoda betegségnek felel meg. Szerzőnk Századok, 1900. 534 és köv. 11. a) Pl. Orvosi Hetilap, 1901. 44. sz. — Gyógyászat, 1901. 46. sz. — Ihe Lancet, 1901. nov. 16. 4081. sz. — Petersburger medic. Wochenschrift, 1901. 50. sz. — Deutsche medic. Presse, 1901. 21. sz. — A Ludovika Akadémia Közlönye, 1901. 10. sz. — Wiener medic. Wochenschrift, 1902. 6. sz. stb. 3) Olv. Századok, 1902. 185. 1.