Századok – 1902

Történeti irodalom - Ungárd Béla: Hainburg ostroma. Hadtörténelmi tanulmány Mátyás király 1482 évi; III. Frigyes császár ellen viselt hadjáratából. Ism. M. L. 576

576 történeti irodalom. nemcsak azt állapította meg szabatosan, hogy kiütéses hagymáz volt, hanem tüzetesen kikutatta és leírta azt is, hogy mily viszonyok közt, minő talajon nőtt oly nagygyá, hogy miatta hazánkat a németek temetőjének nevezték el. Munkájának ezen vonatkozásai azok, melyek bennünket érdekelnek első sorban, s ezek egyszersmind azon szálak, melyek a kulturtörténelmet az orvosi tudománynyal is összefűzik. Szándékosan késtünk a munka ismertetésével, mert meg akartuk várni, hogy előbb a könyvnek szorosan vett orvosi része, vagyis azon orvosi deductiók, melyekből a morbus hungaricus mivoltát igyekszik a szerző megállapítani, illetékes szakemberek részéről helybenhagyást nyerjenek. Minekutána ez megtörtént, mi még csak annyit teszünk hozzá, hogy méltányoljuk a szerző történelmi ismereteinek pontosságát, melyek segítségével a történelmi anyagot a munka czéljaira ügy tudta felhasználni, hogy könyvében — mondhatjuk — jeles orvostörténelmi művet adott. Különösen figyelmébe ajánljuk Győry Tibor könyvét azon történetíróinknak, kik a török hódoltság korával foglalkoznak s hazánk akkori természeti állapotát, valamint hadi, társadalmi és kulturális viszonyait kutatják. —T—s. Hamburg ostroma. Hadtörténelmi tanulmány Mátyás király 1482 évi, III. Frigyes császár ellen viselt hadjáratából. A kolozsvári, Fadrusz János által alkotott Mátyás-szobor leleplezése alkalmából irta Othalmi Ungárd Béla. Pozsony, 1901. Wigand F. К. kny. 8-r. 46, 2 1. (Különlenyomat a Ludovika Akadémia Közlönye 1901 évi folyamából.) E hazafias szellemtől áthatott hadtörténelmi tanulmány szerzője, jelenleg mint vezérkari tiszt a pozsonyi IY. honvédkerületi parancsnoksághoz beosztott cs. és kir. főhadnagy, nemcsak a nyomtatásban megjelent szakirodalmat értékesítette munkálatában, hanem a bécsi, soproni és •— első sorban — a pozsonyi levéltárban is kutatott, mely utóbbinak kincsei között a város 1482 évi adólajstromának vette legtöbb hasznát. Bevezetésül Mátyás király seregének újjászervezéséről és az 1482 évi hadjárat előzményeiről tájékoztatja az olvasót. Majd a hadjárat színhelyére, Hamburgnak történet és hagyomány által nevezetes regényes környékére kalauzol bennünket. Azután áttér Mátyás hadseregének a köpcsényi táborban való stratégiai felvonulására és öszpontosítására, a hol — az 1479 évi hadseregállomány jegyzékének adataiból kiindulva — valami 34,000 embernek kellett volna a király parancsnoksága alatt