Századok – 1902

Történeti irodalom - Bálint Gábor: A honfoglalás reviziója; vagyis a hun; székely; magyar; besenye; kun kérdés tisztázása. Ism. –l–l– 565

567 történeti irodalom. tehát ott, a hol a mai Manies nevű hosszú sáros tó nyúlik el, s így a Lebediában tartózkodás előtt ott lakott nép igen természetesen nevezhette magát Saar-tói (vagy Saar-tó-i-as fal, ma falka, csapat) néven.« (125. 1.) A szerző a Tájékoztató után tizenegy fejezetben s néhány függelékben fejtegeti tárgyát. Az első fejezetben, melynek czíme : Kik a közönségesen cserkesz néven ismert Adïghe-kabardok ? a cserkeszekkel foglalkozik, kiknek legnagyobb része 1864-ben elhagyta hazáját, az északi Kaukázust, és Törökországba vándorolt, — sok adïghe nyelvészkedéssel, némi érdekes adattal a jelenről, nem mindig kifogástalan megjegyzésekkel a múltról. Legalább nehéz elhinnünk neki — nem is bizonyítja — hogy a VI. század antjai nem voltak szlávok, hanem csak a keleti szlávok urai s adïghe fajú nép (23. 1.); s nem nevezhetjük szerencsésnek gondolatát, hogy a kjakh adighe törzs »összefügghet a magyar Kaak régi nemzetségnévvel«, mikor ily nemzetség soha sem létezett, s a név csak a Csáknak rontott alakja. (27. 1.) Közelebb eső tárgygyal foglalkozik a második fejezet : Kik voltak a hunnok? Felhordja ebben, mit írtak a régi írók : Priscus, a »babonazsák« Jordanes, Procopius, Agathias, Theopylactus Simocatta görögűl-latinúl a hunokról és rokon törzseikről. Mind régi, ismert dolog, mit sajátságossá csak adïghe nyelvészkedése tesz. Ezzel magyarázza a hun neveket, melyekről egyébiránt helyesen jegyzi meg, hogy »tulajdonnevek elemzését főbizonyítéknak nem vehetni, mert semmi sem oly változó, mint a személynév.« (53. 1.) Attila testvére, a görögök Bledája, a magyar Buda nevében a kabard bï-d-ïn, bï-d-en bu-d-гп ige participiumát látja : »tartó, fogó, erős« jelentéssel. A Blêda, Yleda kiejtésű forma a névnek góth Yald, szláv Ylad (a német Walt-er) fordítása (47. 1.), míg Vámbéry elfogadja a Bleda nevet, de Bled-ra, helyesebben Bülüt-re = »felhő« vezeti vissza.1) Irnakh, Ernakh, Attila ha nevét Bálint Gábor a kabard i-ri-nakhu-ból — »a kinek fényleni kell« magyarázza, Yámbéry ellenben a török ir-inak-ból ifjabb fivérnek mondja.2

) Nem is szükséges mondanunk, hogy Bálint Gábor nem tartja a hunnokat törököknek. Egy népnek veszi a kozárral, s a Meotis körűi lakó kutrigurokban (kozár, koca, kotza-ger, ko trager, kotrigur) a kozárokat, az utrigurokban pedig az egységes kotzar törzsből kivált Adiger (odiger, udiger, utigur, görög alak) fióktörzset látja. (49, 57, 58. 11.) De volt a Kaukázus alján még egy másik nép ]) A magyarok eredete, 1882. 211. 1. 2) Vámbéry, ii. 1.