Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - VI. bef. közl. 528

beheim mihály élete és müvei. 531 trombiták zaja messze hallatszott. A hegedősök sok édes dalt zengtek lanton, sípon, hárfán és midennemű húros hangszeren. Mikor pedig Beheim is be akarta mutatni művészetét, a bolondok megzavarták énekében, úgy hogy kénytelen volt visszavonulni. A bolondok egyikét, kit Kristófnak hívtak, kér­dőre is vonta rakonczátlan viselkedésűkért, melylyel megzavar­ták énekét, holott ő nem ártotta magát az ő bolondságaikba. A bolond azt válaszolta, hogy ennek oka igen egyszerű : Beheim császárpárti, ők pedig Albert szolgái. Beheim meg azt felelte, hogy urát nem tagadja meg, és ha most gúny és csúfo­lódás az ő osztályrésze, .elkövetkezik még az az idő, mikor nagyobb lesz a becsülete és majd máskép bánnak vele.« Âlten­purg alatt kétségtelenül a Moson-megyei Óvár értendő, mely­hez Szentgyörgyi György gróf, Zsigmond és János atyja, máso­dik neje, egy troppaui herczegnő révén jutott. 1450-ben ugyan az országbíró némely más várral együtt Óvárt is Szécsi Miklósnak és Ellerbach Bertoldnak itéli oda,x) de úgy látszik, az ítélet nem lépett életbe, és Óvár a szentgyörgyi grófok, nevezetesen Zsigmond birtokában maradt. Zsigmond legalább 1460 decz. 18-ikán ott tartózkodott egy oklevél tanúsága szerint.2 ) A költőnél említett esküvő is abban az időben lehe­tett. Wissgrill 8) szerint Zsigmond gróf 1461-ben kelt egybe Krayg Borbálával. Magától értődik, hogy a hatalmas főúr menyegzője igen fényes lehetett, melyre az előkelő világ, vala­mint a hegedősök, kikre az ily ünnepélyek jó napokat hoztak, mindenünnen összesereglettek. Zsigmond abban az időben ugyan Frigyes pártján állott,4 ) de azért jó viszonyban maradt öcscsé­vel Alberttel is.6 ) Beheim előadásából valószínű, hogy Albert is megjelent az esküvőn kíséretével, mely azután gúnyt űzött a szegény költőből. Világos, hogy ez nem történhetett Zsigmond gróf tudtával, ki —• mint mondtam — akkor már a császár pártján állott s bizonyára nem is volt érkezése a szolgasze­mélyzet perpatvarával törődni. Beheimnak Bécsujhslyben 1463-ban még egyszer meg­gyűlt a baja az Albert-pártiakkal és pedig összefüggésben azokkal a nyilt és alattomos támadásokkal, melyeket a bécsiek a rólok szóló krónika miatt intéztek a költő ellen s a melyek­ről már föntebb volt szó. Egy Albert-párti azzal fenyegette ') "Wertner : Die Grafen von St. Georgen und Bösing, 49. 1. s) U. a. 55. 1. és 50. 1. 196. jegyz. 3) Wertner id. m. 58. 1. 4) És még nem Mátyás pártján, mint Wertner (id. m. 55. 56. 1.) helyesen kimutatja. 6) így következtetem Wertner id. m. 50—51. 1. és 56. 1. és Frak­nói : Mátyás király, 116. 1. 1. jegyz. nyomán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom