Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - VI. bef. közl. 528

532 bleyer jakab. Beheimot, hogy költészeteért halállal fog lakolni, egy másik pedig ezekkel a szavakkal szakítja félbe pártfelét : Was uehst mit disem singer an ? sein maul uns niht geschaden kan . . . mann waiss wal wer er iste vnd waz an im gebriste. Beheim természetesen felháborodva utasította vissza a fenyegetést,, meg a gúnyt is, és tovább is vakmerően szidalmazta krónikájában a bécsieket és Albert híveit.1

) Az óvári eset is, bár nem a magyaroktól indult ki, minden bizonynyal hozzájárult, ép úgy mint a föntebb említett kiutasítás egy magyar főúr házából, hogy Beheim a Magyarországon töltött napokra csak keserűséggel tudott visszaemlékezni. 5. Von ainem wutrich der hiess trakleiuaida uon der walachei.2) A költemény tárgya IY. Ylad (Drakul)3

) havasalföldi vajda rémuralma (1456—1462), mely hajmeresztő kegyetlenségével és a kelet történetében is szinte páratlan embertelenségével messze külföldön is elhírhedett. Havasalföld történetének ez évei kútfőkben szegények, Beheim költeménye kétségtelenül egyike a legrészletesebb és leghitelesebb forrásoknak. A költő maga beszéli, hogy értesüléseit egy Jakab nevű mezítlábas baráttól kapta, ki a vajda vérengzése elől Gorrion nevű kolostorból, mely a vajda székhelyének szomszédságában feküdt, Bécsújhelybe, bol a császár akkor udvarát tartotta, egy kolostorba menekült. Beheim, ki akkor — mint maga mondja, de mint különben is tudjuk — a császár szolgálatában állott és udvarában tartózkodott, sok]) Karajan kiad. 326 és köv. 11. 2) Cod. pal. germ. 334, 94b—1046. másolataim között. A költemény csakis ezen XV. századbeli, tehát egykorú kéziratban van meg. Bartsch : Die altd. Handschriften der Universitätsbibliothek in Heidelberg, SO. 1. 3) Költeményünk Trakle azaz Drakul (ördög) vajdának nevezi ; az különben is legszokásosabb neve. Hivták még Czepes-nek (nyársbahúzó), a törökök Kazilli vojvodának (karós vajda). V. ö. Hunfalvy P. Az oláhok története, II. k. 114—115. 1. és Thúry : Török történetírók, I. k. 27. 1. 1. jegyz. Wertner Mór szerint (Az első havasalföldi vajdák. Századok, XXXV. évf. 689. 1.) a Drakul nevet II. Vlad kapta először és pedig a sárkányrendtől (drache = sárkány), melylyel Zsigmond király feldíszítette. Valószínű, hogy a nép-etymologia később mégis az ördög szóval hozta összefüggésbe, mire ő, meg fia is, nagy okot szolgáltatott.