Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505

a muhi csata. 527 tott házakban, templomokban odaégett. »A többit mérgezett lándzsák, kardok és nyilak ejtették el.« A magyar hadsereg meg volt semmisítve. Ez volt a fő csapás, mely a tatárdúlás idején Magyarország erejét, hatalmát egy nap alatt semmivé tette. A khinaiak följegyzése szerint ez a csata volt a mongolok egyik legfényesebb, legnagyobb csatája. Batu-khán meg lehetett elégedve az eredménynyel. Nyitva állott előtte az ország a Dunáig. Mondják azonban, hogy a tatárok is drágán fizették meg győzelmüket. Banzanus Péter, ki 1.486 táján írt régibb adatok alapján, a tatárok veszteségét 35,000 emberre teszi.1) Alig hihető; bár elég nagy veszteségük lehetett, ha tekintetbe veszszük a tatárok éjjeli vereségét s azt a hosszú küzdelmet, mely hajnaltól reggeli 7 óráig folyt Ónod és Muhi között, s számot vetünk azzal a körülménynyel, hogy az üldözöttek némely csapata vissza is vágott az üldöző tatárokra. A kliinai források is arra mutatnak, hogy a muhi csata nem volt a mongoloknak olyan olcsó, mint első pillanatra látszik.2) Csakhogy a magyarok szerencsétlensége és vesztesége iszonyú nagy vala. Nevezetes, hogy a muhi csata előtt két nappal, azaz április 9-én, a mongol hadak jobb szárny-hadoszlopa Liegnicznél megsemmisítette II. Henrik boroszlói herczeg hadseregét, a bal szárny-hadoszlop pedig — miután vérben és lángok közt átgázolt Erdélyen — ugyancsak a muhi csata napján Nagy-Szebent vívta meg s a vidékről is odamenekült népet (állítólag 100,000 embert) lemészárolta.3) OLCHYÁRY ÖDÖN. !) M. Florianus : Fontes Dom. IV. Petri Eansani Epitome rerum Hungaricarum. Index XVI. 209. 1. a) Olvasd a Batunak és Szubutainak tulajdonított párbeszédeket Sámi Lajos fordításában. Vasárnapi Újság, 1876. 42—43. szám. ") Pertz : Monum. Germ. Scriptores, XXIV. 65. 1.