Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - VI. bef. közl. 528

BEHEIM MIHÁLY ÉLETE ÉS MŰVEI A MAGYAR TÖRTÉNELEM SZEMPONTJÁBÓL. HATODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. IV. BEHEIM MAGYAR VONATKOZÁSÚ HISTÓRIÁS ÉNEKEI. (Folytatás és vége.) 4. Von der niderlegung dg dy grauen van pasingen den vngern teten.1) Az ifjú Mátyás király ellenségei, élőkön Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal, Frigyes császárt Németujváron 1459 febr. 17-ikén magyar királylyá választották. Mátyás, a mint a németujvári királyválasztásról értesült, Frigyest bitorlónak, »a magyar faj és magyar nyelv ellenségének« nyilvánította; és »a magyar név« megoltalmazása végett közfelkelést hirdetett. De a nemesség egybegyűlését be nem várván, királyi dandárát Nagy Simon mácsai bán vezérlete alatt a pártütő urak ellen a Dunán-túlra küldötte.2) Nagy Simon Körmendnél, ápr. 7-ikén találkozott a császár és a pártos urak pusztító hadaival. A köztök kifejlődött ütközetről szól Beheim ezen éneke. Keletkezésének idejét pontosan meg lehet állapítani. Az ének végén Beheim azt kívánja a győztes seregnek, hogy esztendőre hasonló diadalt arassanak. Tehát a költemény szerzésekor Beheim még nem tudott arról a vereségről, melyet a császárpártiak néhány napra a körmendi ütközet után szenvedtek,3

) « J) Közi. Karajan : Quell, и. Forsch. 48—49. 1. 2) Fraknói: A Hunyadiak és Jagellók kora, 196. 1. (A m. nemzet tört. Szerk. Szilágyi S. IV. k.) 3) V. ö. Fraknói id. m. id. h. — Teleki id. m. III. 140. 1. Hoffmann (Kaiser Friedrich III. Beziehungen zu Ungarn in den Jahren 1458— 1464. 1887. 22. 1.) a Copey-Buch der gemainen stat Wien (Font. rer. Austr. II. k. 176. 1.) alapján ezt a második ütközetet junius közepére teszi.