Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505

a muhi csata. 511 állíták szekereiket s a nyílásokat paizsaikkal zárták el. A tábor — a terep alakját is tekintetbe véve — szabálytalan és hoszszúdad köralakban készülhetett. A király hallomásból ismerte a mongolok harczmodorát ; tudta róluk, hogy az ellenséget meglepni, rajtaütés, cselvetés által legyőzni és megsemmisíteni szokták. Nem volt előtte ismeretlen, hogy 1223-ban a Kalka mellett, hol az egyesült orosz-kun hadak pusztultak el, az oroszok egyik fejedelme, a kievi Msztiszláv saját hadosztályát szekérvárral övezve, három napon át szívósan védekezett a tatárok túlnyomó ereje ellen s végre is csellel tudták kicsalni és legyőzni.1) Másrészről a magyar hadsereg vegyes, nagyrészben képezetlen és fegyelmezetlen csapatainak megbízhatatlansága s harczban való járatlansága aggodalommal töltheté el a királyt : képes leend-e ezen — csak rövid idő alatt összeverődött. — hadi népet együtt tartani s egységes csatára vezetni? Ezen körülmények indíthatták arra, hogy a tábort aránylag kis területen szekérvárba szorítsa. A szekérvárat kétszáz évvel később Hunyadi János is alkalmazta a rigómezei csatában; de az csak támpontja volt a harczállásnak, melyben haderejének kisebb részét, a gyalogosokat és tüzéreket helyezte el, s korántsem szolgált az egész sereg-nem, a lovasság körülzárolására, midőn a harcztéren az ellenséggel szemközt táborozott.2) IV. Béla hadserege nem volt ütközet-táborban. Nincs benne kétség, hogy a király a szekérvárban csatát vívni nem szándékozott, csupán a sereg biztonságát s összetartását kereste általa, sajnos, a harczképesség rovására. Katonai szabályzataink értelmében szekérvárat ma is alakítunk táborozó vonat-járművekből, ezek őrzése és védelme czéljából, ellenséges lakosság és portyázó csapatok rajtaütése ellenében; de egy szekérvár több, mint 100 járműből nem alakíttatik. Közönséges táborozáshoz pedig rendszerint dandár nagyságú csoportokban 6 — 7000 gyalogos, vagy 2000 lovas helyezkedik el egy területen, hogy szabad mozgásra, fejlődésre, alakulásra helye legyen. Ütközet-táborban a csapat kényelme háttérbe szorúl s a hadműveleti és harczászati követelmények lépnek előtérbe, minden esetben a szabad mozgás, szabad fejlődés szem előtt tartatván. Ezekből kifolyólag könnyen elképzelhető, hogy 60—70,000 lovas a vonat-járművekből alakított szekérvárban mily alaktalan J) Galitzin id. h. 259. 1. a) Kiss Lajos: A rigómezei hadjárat. Hadtört. Közi. 1S95. 343 és köv. 11.