Századok – 1902
Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505
508 olciiváry ödön. Hidvégtől nyugatra a Hernád jobbpartján találjuk a 108 magassági pontot. Ez is olyan partfok, mint a Puhaföld, bár a víz minden oldalról elhordta. Ónod keleti kiszögellése, a 108 m. p. és Sajó-Hidvég nyugati meredek oldala adják azon vonalat, melybe a tatárjáráskori híd eshetett. E helyen az egyesült Hernád és Sajó vize porhanyós partok közt szűkebb, könnyen áthidalható mederben folyhatott. Hogy itt volt a híd, igazolja az ónodi várkastély is, melynek a különben jelentéktelen dombon történt fölépítését az átkelési pont és közlekedési vonal uralása teszi érthetővé.1 ) A Hernád-Sajó mellékén ma virágzó községek a XIV-ik század elején már fennállottak. A kedvező talajviszonyok, valamint a közlekedési vonalak fontossága (Pest-Miskolcz-Kassa-Eperjes és Pest-Szerencs-Munkács) arra engednek következtetni, hogy ezen községek már a tatárjárás előtt is megvoltak. A Hernád-Sajó mentén : Sajó-Petri, Sajó-Lád, Berzék, Ónod, Sajó-Hidvég, Poga, Köröm, Gririncs, Csécs, Sajó-Örös, Kesznyéten, Sajó-Szeged ; a Hejő mentén : Nyék, Hejő-Keresztúr, Puszta-Szakáid, Papi és Hejő-Bába ; távolabb nyugatnak Ernőd, délnek Igriczi a XIV-ik századig, — ellenben Ládháza, Szalonta és a Hernád balpartján Böcs község a XV-ik századig vezethetők vissza.2 ) A felsorolt községek közt első helyen kell vala említenem Muhi várost, mely ma már nem létezik, de a Sajónál vívott nagy csata területének megállapítása szempontjából elsőrendű fontossággal bír.8 ) A Magyar Történelmi Társulat hadtörténeti kiküldöttsége Az ónodi vár az Ónodi Czudar család tulajdona volt. Péter kezdte .építeni a király tudta nélkül, bizonynyal fontos érdekből ; mert a hely maga jelentéktelen domb a Sajó partján s a természettől mint uralgó magaslat vagy nehezen megközelíthető pont, kiváló előnyöket nem nyújtott. A várkastély teljes felépítését Czudar Péter fiainak 1415-ben engedte meg a király. Csánki Dezső : Magyarország tört. földr. I. 164. 1. 2) Csánki id. m. Borsod és Zemplén megyék helységei. II. 167 és 349. 1. Továbbá Schematismus cleri archidioecesis Agriensis, 1863. Begestrum decimarum papalium sexennalium Dioecesis Agriensis de annis 1333, 1334 et 1335. XXVIII—LXXVI. 11. — Ezen községek 90—100 évvel a tatárjárás után plébániákkal bírtak, vagy pápai tizedet fizettek. Ernődről és Miskolczról már Béla király Névtelen jegyzője is megemlékezik. 3) A Sajó melletti csata színhelyét közelebbről a Chronicon Posoniense, mely 1330-ig terjed, határozza meg. Ebben olvassuk : »anno Domini MCCXLI tartari cum quinquies centenis milibus regnum Hungarie inva-serunt. Contra quos Wela (Bela) rex iuxta fluvium Seo (Sayo) prope villám Muhi prelians vincitur.« M. Florianus : Fontes Dom. IV. Chronicon Posoniense, 47. 36. 1.
