Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505

a muhi csata. 509 az 1878 augusztus-havában megejtett ásatások alapján kiderítette, hogy a muhi pusztán, Ónod és Hejő-Keresztúr közt a félúton, Puszta-templom nevű helyen egy románkori egyház alapfala s közelében a földdel egyenlővé tett, leégett házak romjai jelzik az egykori Muhi várost.1) Ugy véljük, népesség és kiterjedés tekintetében a mai Ónodhoz volna hasonlítható s a Sajó-melléki szomszéd községek közt legnagyobbnak kellett lennie.2) Ma csupán a történelmi emlékek s a városról nevezett nagy kiterjedésű puszta jelzi Muhi város egykori fennállását. A Történelmi Társulat hadtörténeti kiküldöttsége a megejtett kutatások alkalmával a Sajón átvezető híd, valamint a csatatér megállapításában is fáradozott s abban állapodott meg, hogy a hídnak Ónod és Sajó-Hidvég közt kellett lennie.8) A csata területét illetőleg megjegyzem, hogy a magyar és mongol hadsereg hadműveleti vonala Pest-Szerencs-Munkács vonalába esik. Ott, a hol száz vagy több ezer ember harczol és táborozik, nagy területre van szükség. Az egykorú adatok a tábor és a csata helyét minden kétséget kizárólag a Sajó mellékére teszik. De abban sem lehet kétségünk, hogy Muhi város közelében történt a csata, mert hiszen a Pozsonyi krónika épen úgy följegyezhette volna Sajó-Petrit.'vagy mondjuk Emődöt, mint a hogyan följegyezte Muhit. A megejtett kutatások kiderítették Muhi város helyét. Ezen városról 1336-ban mondja a király: »cives et iobagiones nostri de Mohy.« A XIV. században villa regalis-nak jeleztetik. Mátyás király 1470-ben oppidum raosíritm-nak nevezi. C'sánki Dezső id. m. I. 166. 1. 2) Egykor az egri püspökség tized-megyéi közt kerületi központ vala s mint Districtus Mohy szerepelt, melynek községei közt említtetik : Mohi, Emőd, Igriczi, Csecs, Zeged, Eelső-Bába, Alsó-Bába, Zalontha, Kövesd, Keresztes. Kandra Kabos : Adatok az egri egyházmegye történelméhez, III. f. (Liber S. Johannis) 1886. 489. 1. — Az Országos Levéltárban őrzött Borsod-megyei adólajstromok tanúsága szerint Mohi város még 1552-ben és 1564-ben nagyobb község volt, mely 84 porta után fizetett adót. 1599-ben azonban az egri török végképen felégette és elpusztította. 3) A kutatások bővebb leírását a Századok 1878 évi 8. füzete s »Mohi város romjai« czím alatt a Miskolcz nevű lap 1878 évi 69. és 1879 évi 38—41. számai tartalmazzák. — Puszta-templom s körötte a város — mint a térképen is jelezve van — egy terep-hullámon, kisebb emelkedésen feküdt. E fölszántott területen az eke vasa olykor vakolatos követ és téglát vet föl. — Mohi város helye, valamint a mohi puszta s környéke szemre vételében az ónodi róm. kath. lelkész és jegyző urak voltak szívesek kalauzolni. Utóbbi az ásatásoknál is jelen volt. Ezúttal meg kell említenem, hogy Strakoseh-Grassmann id. m. 78.1. és a munkához csatolt vázlat a hidat Sajó-Petrihez teszi, hol az ma áll. Ellenben Kausler (ki egyébként Majláth : Geschichte der Magyaren cz. munkája és térképe után dolgozott) ismert csata-atlaszában Nagy-Csécs és Köröm közé helyezte a hidat. Strakosch vázlata általános, Kausler térképe a természeti valóságnak nem felel meg.