Századok – 1902
Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505
a muhi csata. 507 híd építésére kedvezőtlen. Ennek következtében a pest-miskolczi útról északkeletnek elhajló szerencsi országút Vattáról Ernődön és Hejő-Keresztúron át Pogának tart, azonban az átkelési nehézségek miatt — midőn a komp nem jár — a Sajó mentén Ónod felé s innen tovább Sajó-Petrinek kanyarodik, ott lépi át a Sajót s Böcsnél a Hernádot, hol járom-hidak vannak. A talaj porhanyóssága s a víz szeszélyes rombolásai miatt a Sajó-meder és partalakulása a régi időkre nézve kiszámíthatatlan; azért is a tatárjárás korából való híd helyét a földfelület alakja szerint megállapítani lehetetlen. Bizonyos az, hogy valamint ma, úgy régen is a rövidebb és olcsóbb utat keresték. Sajó-Hidvég, mely a Hernád balpartján Ónod átellenében fekszik, arra enged következtetni, hogy a tatárjárás korában a híd Ónod és Hidvég közt állott ; innen nyerte ez utóbbi község a maga nevét is. A tatárjárás idején már mind a két helység virágzott.1 ) Hidvég ma a Hernád halpartján fekszik; mindazáltal ma is Sajó-Hidvég a neve. Ezen körülmény azon föltevésre jogosít bennünket, hogy a tatárjárás idejében, sőt még a XV-ik században is ezen község a Sajót érintve, közvetetlen e folyó balpartján feküdt, s a Hernád Ónod-Hidvég fölött — és nem alatt, mint ma — egyesült a Sajóval. Ezen föltevésünket a talaj porhanyós volta s Ónod és Hidvég fölött az árkolt terület mélyebb fekvése igazolja. A Puhaföld-nek nevezett partfok alatt 6 méter mély, folyamágyhoz hasonló, ma már laposodó mélyedés vezet. A Puhaföld-tői északra, a Sajónak könyökformájú kanyarulatából is kivezet keletnek, majd délnek egy 4 m. mély teknő, mely egyesíthető a Hernád folyónak rézsút-átellenes kihajlásával, hol szintén 2 m. mély, ma már lapos teknőre találunk. Az ónodi várdomb, melyen ma csupán a várkastélyt övező négy fal romjai állanak, északkeletnek, a Sajó mai medrén túl terjedt; a folyó ma már annyira elhordta a várdomb északi oldalát, hogy a várfal egy része a vízbe zuhant s mint szikladarab hever a folyó közepén. J) Fejér : Cod. Dipl. IV. 3. 33—40.1. IV. Béla király 1261-ben kiadott oklevelében az egri egyházmegye birtokait a tatárjárás után újra megerősítvén, a Zemplén-megyei Hidvégről is tesz említést, melyet még Szent István király adományozott az egyháznak. — Schematismus cleri archidioecesis Agriensis, 1863. 24. 1. »Onod.... parochia exstitit jam anno 1332.« Tehát 90 évvel a tatárjárás után. — Csánlá Dezső : Magyarország tört. földr. I. 167. és 349. 1. *Olnod. Bendszerint possessionak neveztetik, 1343. — Zsigmond király 1413-ban oppidumnak nevezi.« —. »Hidvég.. 1332—37-ben pápai tizedet fizet. — 1493-ban Sayohydwegh név alatt fordul elő.« 36*
