Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505

506 olciiváry ödön. A Sajó Miskolcznál lép a tiszai rónaságba, Ónod alatt egy kilométerre egyesül a Hernáddal. A folyó medre Ónod felett 60—80, azon alúl 100—150 lépés széles. Mélysége Miskolcztól kezdve Г9—3 méter; azonban folyása néhol annyira szétomlik, hogy kisebb vízállásnál — Ónodtól fölfelé — több helyen kocsival lehet átkelni rajta. Sebessége alsó folyásában (Miskolcz alatt) 0"9 m. Partja meredek és törékeny, 2"5—6 m. magas, néhol sikamszerííleg esik s kocsival járható. A mederfenék homokos, a torkolat felé iszapos.1) A Hernád Belső-Böcstől a torkolatáig hasonló talajviszonyok közt folyik; vízbőség, sebesség, mélység és partalkotás tekintetében majdnem egy a Sajóval. A Sajó árterülete Sajó-Petritől le a torkolatig nagy, s több helyen mederszerű alkotással bír, a miből következtetjük, hogy a víz folyása ágyát az árterületben gyakran változtatta. A mederalakú árterület Köröm és Poga közt átlag 2000 lépés széles; ugyanolyan Sajó-Hidvég és Ónod között, hol a víz a községek alatt folyik. Bendkívül nagy vízállásnál megtörtént, hogy Ónod és Sajó-Hidvég közt majdnem az egész terület víz alá került. Lefelé Girincs és Sajó-Szöged közt az. árterület körülbelül 3000 lépés, ellenben Kis-Csécs és Sajó-Örös közt összébb szőrül, hogy a torkolat felé ismét egész lapályosan szétömölhessen. A Hejő folyócska, mielőtt szabályozták, gyakran kiáradt, s a szomszédos földeket messzire elöntvén, a Sajó felé kihajló ereket és tócsákat is (Bakos, Czigány-gödör, Keringő-ér stb.) ellátta vízzel s a talajt mocsarassá tette. Szalonta és Szakáld alatt Papi felé a lápos, mocsaras talaj az igriczi és mezőcsáti erek és mocsarak határáig terült, hol a vad és kiöntött víz erei (Énekes-ér, Dallos-ér, Imolyás-ér, Ludas-ér stb.) egész a Tiszáig kanyarognak s hajdanában az egész területet sárral-vízzel borították. Ma a Hejő alig nyolcz lépés széles s 0'5—1 m. mély. A Sajó, Hernád és Hejő rendesen tavaszszal, márcziusáprilis hónapokban, azután őszszel, valamint nagyobbmérvű esőzések következtében szokott megáradni. Ilyenkor, ha a Tisza nem áradt, a Sajó és Hernád vize a mily gyorsan megdagad, oly gyorsan le is apad; ellenkező esetben a Tisza árja miatt feltorlódik. A Sajó alsó folyása — széles árterülete miatt — álló alapján a magyar sereg kedvezőtlen helyzetét megítélhette volna. Ebből kifolyólag Spalatói Tamásnak a földerítésre vonatkozó leírását szószerint nem vehetjük. ') Csalányi : A magyar államterület hadi földleírása, II. 38. 1.