Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Vjesnik hrvatskoga archeološkoga društva 498

498 tárcza. ban 1243 jun. 5-én elfoglalja, a polgárságot kiűzi, mely azután hosszú harczot folytat Yelenezével. E harcznak az 1247 aug. 1-én kötött béke vetett véget, mikor is a legyőzött záraiak Yelencze alattvalóivá lettek. IY. A ZÁGRÁBI HORVÁT RÉGÉSZETI TÁRSULAT ÉRTESÍTŐJE. (YjeS-nik hrvatskoga arheoloskoga drustva.) 1900. IY. köt. 1. Klaic Yjekoslav : A Frangepánok neve e's származása. (1 — 20. 11.) A legújabb kutatások alapján megczáfolja azon általánosan elterjedt nézetet, hogy a vegliai és modrusi grófok a római Erangepánoktól származtak volna. A Frangepán nevet 1426-ban először Miklós használja azon hiteles oklevélben, melyben kötelezi magát, hogy a zenggi káptalannak évenkint hatvan arany mise-pénzt fog fizetni. (Fejér : Cod. Dipl. X. 6. 847.) 1426—1428-ból négy glagol-írású oklevelünk is van tőle, melyben horvátúl ezt a czímet használja : Mi knez Mikula de Frankapan stb. (Surmin: Hrvatski Spomenici, I. 127-—130. 11.) — de sem Zsigmond király, sem Velencze nem czímezte úgy. Zsigmond 1435-ben. Yelencze 1451-ben nevezi először Frangepánoknak Miklós bán fiait, addig mindig csak mint vegliai. zeDggi, modrusi comesek szerepelnek, sőt Velencze állhatatosan mellőzi nevöknél a vegliai czímet is, mert erre maga formált jogot. — Frangepán János Mátyás királytól és Magyar Balázstól szorongattatva, 1480-ban Yegliát Velenczének engedte át, mely annak kormányzójává Vinciguerra Antalt tette, ki Yegliáról 1481-ben terjedelmes jelentést írt. Ebben elmondja, hogy a vegliai grófok a Frangepán nevet jogtalanúl használták, mert e név IY. Bélától Zsigmondig egyetlen egy királyi oklevélben sem fordúl elő, hanem V. Márton pápa kedveskedett vele a nála járt Miklós bánnak 1426 körűi s ugyanakkor új czímert is adott neki : két arany oroszlánt, mely kenyeret tördel, holott a család régi czímere fehér és vörös mezőre vágott paizs, a fehér felső mezőben csillaggal. — Bogerius említi, hogy IV. Béla hallván a tatárok elvonulását, a rhodusi lovagok és a Frangepánok csapataitól kisérve visszatért a dalmát partokról Magyarországba. Ez mutatja, hogy a vegliai grófok Frangepán neve és ezzel római eredetök hagyománya a XIII-ik században jelentkezik. IY. Béla 1260 okt. 6-án kelt oklevele, melyben a vegliai grófok érdemeit méltatja, szembetűnőleg XIV—XV. századi hamisítvány, ép úgy mint a Zenggre és Vinodolra vonatkozó 1260-iki adománylevelek is. Ezekben előfordúl a Frangepán név, de Vinciguerra nem ismerhette, minthogy ez oklevelek később keletkezett hamisítványok. — A vegliai grófok legendája a római Frangepánokkal való rokonságukról a XIII-ik században valami régi krónikából keletkezhetett. A család első genealogusa Honophrius Banvinius (1529 — 1568) augustinus szerzetes, firenzei tlieologiai tanár, ki »De gente Frangi-