Századok – 1902

Történeti irodalom - Acsay Ferencz: A győri kath. főgymnasium története; 1626–1900. Ism. Fináczy Ernő 464

468 TÖRTÉNETI IRODALOM. 468 viszonyairól, az iskolázás tartamáról, a növendékek följebbvonulásáról ; s mögéjök sorakozik az összes győri illetőségű tanulók névsora, 1630-tól 1767-ig. Következik az intézet kiváló növendékeinek lajstroma (köztök tíz Esterházy) ; az akadémiák, színi előadások és jutalmazások méltatása, a Mária congregatiók szervezetének a maga nemében talán legteljesebb leírása, a vallásos buzgóság cselekedeteinek bemutatásával, a mi ezen intézményeket akkoriban jellemezte. »Kern óhajtjuk vissza az önsanyargatást a maga borzalmaival, — mondja a szerző (166. 1.) — de visszaóhajtjuk a mély vallásosságot, az önmegtagadás szelídebb erényeit, a melyekre ezen élvezethajhászó, önző — mert sok tekintetben a valláshoz hűtlen — kornak olyannyira szüksége volna.« A convictus alapításának vázlata zárja be ezt az első részt, a jezsuita-korszakot. A második rész a tanulmányi alapra vonatkozó elmélkedésekkel indúl meg. Nem terjeszkedhetem ki e helyütt bírálatukra, bár sok mondani valóm volna arról a tételről, hogy »az alapítvány nemcsak katholikus, hanem tisztán magánjellegű is volt.« Azt az egy megjegyzést azonban még sem fojthatom el, hogy ha valaki a katholikus tanulmányi alap magánjellegéről oly határozottsággal nyilatkozik, mint Acsay Ferencz, s oly erővel száll pörbe azokkal, a kik e magánjelleget részben vagy egészen kétségbe vonják, el lehetne várni, hogy e nézetét nagyon nyomós jogi és történeti bizonyítékokkal támogassa. Ugy, a mint van, fölötte subjectiv benyomást tesz az olvasóra az olyan állítás, hogy »egy igaz katholikus sem ismerheti el, hogy az állam (!) e magánalapítványt magáénak mondhatta volna«, a mi ily fogalmazásban már azért sem állhat meg, mert az alkotmányellenes időktől eltekintve, egyetlen kormányzati ténykedésből sem következtethető, mintha az állam ezen alapítványt »lassan-lassan elvonta« volna »a katholikus czéloktól.« Tudtommal a tanulmányi alap (József császár korát nem számítva) mindig csak katholikus czélokra szolgált s ma is kizárólag e czélra szolgál. A kir. kath. gymnasiumok személyzete az igazgatótól az utolsó iskolaszolgáig katholikus, a katholikus hittanár rendes tanszéket tölt be, az összes katholikus ünnepek és vallásgyakorlatok ép úgy és ép oly terjedelemben tartatnak meg, mint a szerzetes-rendi gymnasiumokban stb. Az alkotmányos kormányok tudtommal mindenkor őrködtek a fölött, hogy a szerzetes-rendi és királyi katholikus iskolák között fennálló s történetileg kifejlett szellemi egység fel ne bomoljon. E szabályt a netán felmerült sporadikus kivételek csak megerősítik. A Ratio Educationis korát egyébként nagy részletesség-