Századok – 1902
Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - I. közl. 21
36 BLEYER JAKAB. Ног, grossmehtiger küng, von wunderlichen dingen so wil ich dir hie singen ein kleines liedlein new. Die vngerischen trew wil ich dir hie berihten. Arról akarja Belieim tudósítani, hogy »hogyan járt egy magyar grófnál, kiről azt hitte, hogy bőkezű. A király czímerével jelent meg a főúr udvarában és azt hitte, hogy mint a király szolgája gazdag adományra számíthat. De bizony nem sokat hederítettek művészetére, gúnynyal fogadták, a király czímerének nem volt becsülete. Szégyennel kellett a gróf udvarából távoznia, míg a többiek, bármily czímert viseltek, tiszteletben részesültek.1) Ebből azt látja, hogy többen sem nem kedvelik a királyt, sem hűséggel nem viseltetnek irányában. Azért ne hallgasson a király azokra, kik azt tanácsolják, hogy Magyarországba menjen ;2 ) egyáltalán óvakodjék a magyarok hamisságától. Bár nem valamennyien hűtlenek, még sem lehet szavukban bízni, mert már sok jelét adták álnokságuknak. Nem egy uralkodót tettek el láb alól, és V. László atyja is, ha távol tartotta volna magát tőlük, még életben lehetne.8 ) A király azért legyen óvatos, ha valaha oda akarna menni. Őrizkedjék a magyar levegőtől, mert egészségtelen. A legjobb orvosság abban áll, hogy vigyen magával két-három szekérvárat németekkel és csehekkel, mert ez a két nemzet, a lovagtól a csatlósig, hűséggel viseltetik iránta. A költő nem restelli a cseheket dicsérni, mert bárkik legyenek, bizonyos, hogy alattvalói hódolattal viseltetnek királyuk iránt. Szolgáit is jól tartják Prágában és mindenütt, mióta abban a királyságban ,tartózkodunk.'4 ) A dicséretre, melyet a költő nekik juttat, ') Ebből a kissé homályos helyből az következnék, hogy az illető főúr udvarában számos német hegedős fordult meg. s) »Darvmb du dir nit solt gen ungern lassen raten.« Ebből és egy alábbi hasonló helyből : »darumb uersich dich eben, wilt du ye ziehen hin«, az következik, hogy László a költemény keletkezésének idejében már nem volt Magyarországon, hanem, mint alább látni fogjuk, valószínűleg Prágában. Ugy látszik, innen vagy Bécsből rándult Beheim valamelyik határszéli magyar városba. Első tekintetre úgy látszik, mintha a költemény a királynak Futtakra és Belgrádba való utazása előtt jött volna létre, ennek azonban a költemény tartalma, ép úgy mint a költő életkörülményei Czillei halála előtt határozottan ellentmondanak. Különben V. László ezen alkalommal sem járt első ízben Magyarországon. 3) Ugyanezt a gazságot Kifenberger is szemükre veti a magyaroknak. V. ö. értekezésemet : A magy. von. német tört. népénekek 1551-ig. Különnyom. a Phil. Közi. 1897 évi folyamából, 2t. 1. ') Beheim ebben a részletben (70—79. vers) mult időt'használ, de
