Századok – 1902

TÁRCZA - Zimmermann Ferencz: Levelek a szerkesztőhöz. (I.) 392

392 TÁRCZA. TJrkundenbuch des Hochstiftes Hildesheim und seiner Bischöfe. II. Bd. 1221 — 1260. Hannover u. Leipzig, 1901. VI. OLASZORSZÁG. Codice diplomatico Padovano dall sec. VI. alla pace di Costenza. (25. Giugno, 1183.) I—III. Venezia, 1877—81. Fantuzzi M. Monumenti Bavennati de' secoli di mezzo. 6 voll. Venezia, 1801—4. Appendice ai monumenti Bavennati publ. da A. Tarlazzi. 3 voll. Bavenna, 1872. VII. SPANYOLORSZÁG. Goleccion de documentos inéditos del archivo general de la corona de Aragon. Tom. I—XVII. Publ. por D. Prospero de Bofaridl. — Tom. XVII—XL. Bubi, por D. Manuel de Bofaridl y de Sartorio. 40 voll. Barcelona, 1847—76. A folyó évi vásárlásokat annak idején folytatólag közölni fogjuk. LEVELEK A SZEBKESZTŐHÖZ. I. A Századok legutóbbi füzetének 280. lapján Dőry Ferencz úr, a nagyszebeni levéltár-kalauz második kiadását ismertetvén, a következő megjegyzést teszi : »Sajnos azonban, hogy a szerző nem használta fel ez alkalmat arra, hogy munkájának közjogilag helytelen czímét kiigazítsa. A sächsische Nation (szász nemzet) fogalma ugyanis a magyar közjogban ez idő szerint teljességgel ismeretlen. A Királyföldnek az 1876 : XII. t. cz. által való rendezése folytán csupán a szász egyetem, maradt fen mint közművelődési hatóság ; tehát a levéltár is csupán a szász egyetem, nem pedig a szász nemzet levéltára lehet.« Ezzel szemben felvilágositásúl legyen szabad megjegyeznem, hogy az »Archiv der Stadt Hermannstadt und der sächsischen Nation« czím ezen levéltár tartalmának megfelel, mely Nagy-Szeben város és a szász nemzet iratait, nem pedig a szász egyetem iratait is (1876 : XII. t. cz.) foglalja magában. Ezen czím hivatalosan állapíttatott meg, eddig minden ellenmondás nélkül közönségesen használtatott, és utoljára megerősíttetett azon új egyezségben, mely e levéltárra nézve Nagy-Szeben város és a szász egyetem között 1890-ben köttetett és Szeben vármegye közgyűlésében 1891 évi junius 1-én 85 1891. sz. a. hozott határozattal, illetőleg a m. kir. belügy-minisztérium 1892 évi február 8-án 5108 II.3 sz. a. kelt rendeletével jóváhagyatott.