Századok – 1902

Történeti irodalom - Badić; Frano: Knjiga o uredbama i običajima skupštine i obćine otoka Lastova. Ism. Margalits Ede 385

386 TÖRTÉNETI IRODALOM. 386 Raguzában és vidékén divatos olasz nyelvjárásban van írva, sűrűn tarkázva vulgaris latinságú és szláv szavakkal. A bécsi kézirat szláv szavai ikavstinai jellegűek. Valószínűleg ezt a nyelvjárást beszélte a másoló s erre írta át a lagostai eredeti szöveget. A statutum ötsoros latin bevezetésében a lagostaiak kijelentik, hogy 1310-ben csak azon feltétel alatt hódoltak meg Raguzának, ha ez az ő összes régi jogszokásaikat és intézményeiket tiszteletben fogja tartani. A statutum törvényes rendelkezései egyébiránt megegyezők az azonkori raguzai és velenczei »Libri reformatio пит « rendelkezéseinek szellemével és jellegével. A lagostai statutum legtöbb rendelkezése a földmívelésre, erdészetre, állattenyésztésre, halászatra és tengeri hajózásra, ezenkívül — de korlátoltabb mértékben - - a kereskedésre vonatkozik, a miből arra következtethetünk, hogy e sziget lakói főképen ezekkel foglalkoztak. Radies Ferencz szöveg-kiadása igen gondos. A szöveg végén, annak alapján, összeállítja a statutum jogi terminológiáját. (Rjeönik pravoslovnog nazivlja, 106—119. 11.) Közli a szövegben előforduló raguzai comesek, a lagostai syndikusok, comesek (1310—1535) és vicecomesek (1670—1774), bírák és senatorok, valamint a papok névsorát, mindegyik mellett a megfelelő évszámmal ; végül pedig ugyancsak a statutum szövege alapján összeállítja a közigazgatási, földmívelési, erdészeti, állattenyésztési, halászati, hajózási stb. műszavakat is, a mi különösen tanulságos és a statutum tanulmányozását igen megkönnyíti. MARGALITS EDE.